Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Sárszalonka

Gallinago gallinago

Védett, Nem közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A sárszalonka (Gallinago gallinago) közepes termetű, zömök testű, feltűnően hosszú, egyenes csőrű partimadár. A madár alapszíne barna, feje és teste erősen csíkozott. A fejtetőjén a csőr tövétől két sötétbarna sáv húzódik a tarkóig, melyek között keskeny, krémszínű csík látható.

Szemén át fekete sáv fut, amely felett rozsdásfehér csík látható. Hasoldala barna, néhány rozsdássárga hosszanti csíkkal, hasa fehér. Evezői barnásfeketék, a hátulsó szárnyél mentén keskeny, fehér szegély található. Faroktollai vékony fekete keresztsávokkal mintázott vörhenyesbarnák. A nemek, illetve az öreg és fiatal madarak tollazata hasonló.

A három Magyarországon előforduló sárszalonkafaj közül egyedül a közönséges sárszalonka fészkel nálunk. Nagyom jól illeszkedik környezetébe, amit zavarás esetén gyakran ki is használ; meglapul és csak 10-15 méterről repül fel. Rendszerint március-április környékén jelenik meg tőzeglápokon, nedves réteken és legelőkön található költőhelyein. A hím a territóriumát furcsa mekegő hanggal jelzi, melyet érdekes módon nem a hangszálai, hanem a merev szélső faroktollai segítségével adja ki. Fészkét, amely legtöbbször csak egy talajmélyedés kevés növényi anyaggal kibélelve, zsombékokon, vagy sűrű növényzet között találhatjuk. Ebbe rakja le 4 barnás alapon feketésbarna foltokkal mintázott tojását, melyeken a tojó 18-20 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók, felszáradásuk után szüleiket követve elhagyják a fészket, körülbelül 3 hét elteltével pedig már röpképesek is. A fészek elhagyása után a szülők együtt nevelik a fiókákat. Évente rendszerint egyszer költenek.

Tápláléka főleg rovarokból, férgekből, csigákból áll, de kis mértékben növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. Zsákmányát az iszapban érzékeny csőrével szondázva találja meg.

Csőre végét szét tudja feszíteni, így csipeszként használva szedi fel élelmét. Gyakran kisebb csapatokban vadásznak.

Nagy részük télire elvonul, ők a telet Nyugat- és Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában töltik, de kis részük akár át is telelhet. A vonulók már késő júliusban gyülekezni kezdenek és novemberig még láthatók és majd csak március, április tájékán térnek vissza.

Elterjedés:

Széleskörűen elterjedt faj. Eurázsia és Észak-Amerika mérsékeltövi és sarkvidéki területein a fahatárig megtalálható. Európa valamennyi országában megtalálható, de állománya néhány országban csökkenőben van.

Magyarországon is csökkenő számú fészkelő, de gyakori átvonuló. Költ a Hanságban, a dunántúli Sárréten, a Ócsa körül, a Kiskunságban, a Hortobágyon, a Bihari-síkon, a Szatmári- és a Beregi-síkságon, a Bodrogközben, illetve a Tisza és a Körösök mentén. Régebben gyakori fészkelő volt még az Ecsedi-lápban, Kis- és Nagy-Sárréten és a Nagy-Berekben.

Legjellemzőbb fészkelőhelyei a turjánosok, lápok, mocsarak, de megtalálhatók még folyók árterein, holtágak mentén és egyéb vizes élőhelyeken is. Vonuláskor sokfelé felbukkanhat, főleg árasztásokon, elöntéseken, lecsapolt halastómedrekben, nedves réteken, mocsarakban, rizsföldeken és szennyvízülepítő tavakon.

Természetvédelmi helyzet:

A vízszabályzások, lecsapolások hatására fészkelő- és táplálkozó helyeik egyaránt megfogyatkoztak, valamint a vízhiány következtében a fészkek is könnyebben elérhetővé váltak a ragadozók számára. Mindezek mellett a nem megfelelő táplálékellátottság a fészkelési időszakot jelentősen le is rövidíti. Bár Magyarországon védett, több országban is vadászható.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) II. függelékében szerepel.

A Berni Egyezmény III. függelékében és a Bonni Egyezmény II. függelékében is szerepel.

Szerepel az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében.

A Vörös Listán globálisan és európai viszonylatban is „nem fenyegetett”-ként tartják számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

ECSEDI ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, IFJ. OLÁH JÁNOS, KONYHÁS SÁNDOR, VÉGVÁRI ZSOLT, TAR JÁNOS, GÁL ANDRÁS, JUHÁSZ LAJOS, ZÖLD BARNA, EMRI TAMÁS, SÁNDOR ISTVÁN, ZEKE TAMÁS, SZILÁGYI ATTILA, GYÜRE PÉTER, KAPOCSI ISTVÁN, TAR ATTILA, KOVÁCS GERGELY, ENDES MIHÁLY, DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005):Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

SCHMIDT EGON (2000): Madárlexikon; Anno Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Sárszalonka. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-galgal Letöltés dátuma: 2017-03-29

http://www.iucnredlist.org/details/22696432/0 letöltés dátuma: 2017.03.29.

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ