Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Réti fülesbagoly

Asio flammeus

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A réti fülesbagoly (Asio flammeus) közepes termetű bagolyfaj, testhossza 33-40 cm. Kerekded fejük viszonylag kicsi, apró tollfüleik pedig csak ritkán láthatóak. Arcfátyluk rózsássárga árnyalatú, citromsárga szemeik körüli határozott fekete foltok gonosz arckifejezést kölcsönöznek számukra. Csőrük sötét, feketés színű.

Tollazatuk viszonylag világos. Felsőtestük sárgásbarna alapon sötéten mintázott, alsótestükön pedig kontraszt figyelhető meg a sárgásfehér alapon csíkozott mell és a jórészt csíkozatlan, sárgásfehér has között.

Aránylag keskeny szárnyuk hosszú és elég hegyes. A szárnyuk felső oldalán kiterjedt sárga folt látható, amelyet a sötét kéztőfolt és a csaknem egyöntetűen fekete szárnycsúcs is kihangsúlyoz. Szárnybélésük fehéres. Röptükben is jól látható, hogy szárnyuk hátsó élén világos szegély húzódik.

Farkukon sárgás alapon 4-5 határozott, széles keresztsáv található.

A nemek hasonlóak, bár a hímek általában kissé világosabbak és kevésbé csíkosak. Fiatal madarak arcfátyla kissé kormosnak tűnik.

A hímek sokszor már február környékén megkezdik nászhangokkal és szárnycsattogtatással kísért nászrepülésüket, így egyes párok már a telelőterületen kialakulnak. A revírjeiket április táján foglalják, és csakhamar megkezdik a fészekrakást (egyetlen fészket építő bagolyfajunk).

Fészke rendkívül egyszerű: egy a fű között a talajon kapart sekély mélyedést lazán fűszálakkal bélelnek ki. Fészekalja rendszerint 5-9 hófehér tojásból áll, de táplálékban gazdag években akár 9-14 is lehet. A tojásokon csak a tojó kotlik, és a kikelt fiókák táplálásában is nagyobb szerepet vállal. A fiatalok rendszerint két-háromhetes korukban hagyják el a fészket, és ezt követően annak közelében, a magas fűben rejtőzködnek. Nagyjából egyhónapos korukban válnak röpképessé, de a szülök egy ideig még ezt követően is etetik őket.

Táplálékuk túlnyomó részét a nyílt mezőgazdasági területeken és a füves területeken élő kisemlősök jelentik.

A fészkelési időszakot követően, augusztus elejétől elhagyják költőhelyeiket és kisebb-nagyobb távolságba kóborolnak. Többnyire magányosak és részben nappal is aktívak.

Elterjedés:

Meglehetősen nagy elterjedési területtel rendelkező faj, költőterülete Észak- és Dél-Amerikától, a Karib-tengeri szigeteken és a Galápagos-szigeteken át, Ázsiáig tart. Európában főleg az északi és keleti részeken költ, de a táplálékellátottságtól függően változó számban Európa más részein is megfigyelhető.

Magyarországon ritka fészkelő, mindössze néhány tíz pár fészkelhet évente. Telente az északabbi állományokból több példány jelenhet meg hazánkban.

Elsősorban lápos területek sásrétjeit, zsombékos mocsárrétjeit és nedves turjánrétjeit részesíti előnyben, de sziki ecsetpázsitos kaszálókon, időszakosan víz alá kerülő szikes réteken, zsiókásokban, löszgyepekben, vagy akár csatornapartokon, erdőtelepítésekben, borókásokban, gazos ugarokon és művelt szántóterületeken (lucernában, gabonában) is megtelepedhet.

Természetvédelmi helyzet:

Tipikus inváziós madárfaj, aminek hazai megjelenése elsősorban a rendelkezésre álló táplálék függvénye. A vonulók általában augusztus vége környékén érkeznek és márciusig maradnak, de vonulásukról még igen keveset tudunk.

A faj legjelentősebb veszélyeztető tényezője költőhelyeinek kiszáradása, degradációja, megszűnése, illetve a természetes élőhelyeik beszűkülése, vagy nem megfelelő kezelése. A nem megfelelő körültekintéssel, géppel végzett kaszálás akár teljes fészekaljak megsemmisülését is okozhatja.

Komoly veszélyforrás a fajra nézve mezőgazdasági termeléshez, illetve a kártevőirtáshoz használt vegyszerek túlzott mértékű használata is.

Ugyancsak veszélyt jelentenek a fészekaljra, a fiatal egyedekre, és a felnőtt madarakra egyaránt a különféle ragadozók (borz /Meles meles/, vörös róka /Vulpes vulpes/), továbbá alkalmanként az élelem után kutató fehér gólyák (Ciconia ciconia) is károsíthatják a tojásokat, vagy a fiókákat.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel. Az IUCN „nem fenyegetett”-ként tartja számon, ugyanakkor a magyar Vörös Listán „veszélyeztetett”-ként szerepel.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KALOTÁS ZSOLT (2014): Réti fülesbagoly Asio flammeus Pontoppidan, 1763. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 629-632. o.

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2005): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 3. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

SHMIDT EGON (2000): Madárlexikon; Anno Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Réti fülesbagoly. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asifla; Letöltés dátuma: 2017-02-21

MONOKI ÁKOS – SZÉLL ANTAL (2013): Réti fülesbagoly Asio flammeus Pontoppidan, 1763. In SALLAI R. BENEDEK (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve

http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-es-fokozottan-vedett-allatok/Madarak/Reti-fulesbagoly

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ