Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Nagy szarvasbogár

Lucanus cervus

Védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Európa egyik legnagyobb termetű bogara. A kifejlett hím és nőstény egyedek megjelenése látványosan eltér egymástól. A hímek rendszerint jóval nagyobbak, testhosszuk rágókkal együtt 30-80 mm. A kifejlett hím szarvasbogarak hatalmas, vörösesbarna rágói (mandibula) jellegzetesek: végük villás, belső oldalukon egy nagyobb és több apró fogszerű képlet található; a megnagyobbodott szájszerv csaknem olyan hosszú, mint a fej és az előtor együttesen. Homlokukon haránt irányú léc húzódik, fejük hátulsó részét pedig taréjszerűen kiemelkedő léc keretezi, aminek köszönhetően fejük szélesebb az előtornál. Csápjuk első íze erősen megnyúlt, az utolsó ízek pedig aszimmetrikusan kiszélesedtek, lemezesek. Testük barnásfekete színű, szárnyfedőik vörösbarnák. Karcsú elülső lábszáraik hosszúak és gyengén fogazottak.

A nőstények kisebb termetűek, testhosszuk 25-50 mm. Rágóik kevésbé impozánsak, azonban határozottan erősebbek. Fejüket nem keretezik lécek, így jóval keskenyebbek az előtornál. Testük barnásfekete színű, szárnyfedőik vörösbarnák. Rövid, ásásra is alkalmas elülső lábszáraik szélesek, külső szélükön 4–6 hegyes és széles foggal.

Teljesen fejlett lárváik testhossza eléri a 10–12 cm-t. Szelvényeik hátlemezeit nem osztják barázdák harántredőkre, ami megkülönbözteti őket más lemezescsápúbogár-családok pajorjaitól. A középső csípő hátulsó oldalán lévő szemölcssor és a hátulsó tompor elülső részén lévő recés dudorok ciripelőkészüléket alkotnak, amellyel a lárvák rövid 11 kHz frekvenciájú hangot képesek kiadni. Mivel hallószervvel nem rendelkeznek, így a hang feltehetőleg nem a fajon belüli kommunikációra, hanem más rovarlárvák elriasztására szolgál.

A nőstény a párzás után 2 héttel 30–50 centiméter mélyre beássa magát a földbe ott, ahol a lárvák fejlődéséhez alkalmas faanyagot talál, majd a táplálékforrás mellé kisebb csomókban lerakja 50–100, nagyjából 3 milliméter átmérőjű petéjét. A rágóival felaprított, és a lebontáshoz szükséges gombákkal beoltott korhadékból minden egyes petének kis üreges labdát készít. 3–5 hét elteltével a petékből kikelnek a pajorok, melyek először elfogyasztják a pete körüli labdát, később pedig áttérnek az elhalt fára. A lárvák fejlődési ideje általában öt év, de enyhébb telű országokban három év alatt is lezajlódhat, illetve táplálékhiány esetén akár hat évre is kitolódhat. Más közép-európai szarvasbogárfajjal ellentétben, a nagy szarvasbogár lárvája nem magában a fában bábozódik, hanem a talajban, ahol néhány hét alatt tojás nagyságú bábkamrát (kokont) készít földből és korhadékból. Rendszerint júliusban bábozódnak be és a bábból kikelt imágók az egész telet a bábkamrában töltik. A frissen kikelt imágók kültakarója eleinte áttetszően fehéres és puha, majd egyre sötétebb és keményebb lesz. Április–májusban törik fel az addigra már részben lebomlott bábkamrát, majd egy függőleges folyosót ásva közvetlenül a felszín alatt várakoznak. Megfelelő időjárású estén (a hímek május közepe táján, a nőstények május–június fordulóján) a felszínre bújnak, és megkezdik felszín feletti életük.

Nappal általában inaktívak, ilyenkor fatörzseken pihennek és szívogatják a fák (főleg a tölgyek) sérüléseiből kifolyó erjedt nedveket, majd szürkületi órákban válnak aktívvá. A hímek hangos zúgással repülnek át egyik fáról a másokra párjukat keresve. Ha két hím találkozik, akkor egymás felé fordulnak, összeakasztják agancsaikat, és megpróbálják a másikat felemelni. A cél az ellenfél ledobása a fáról, hogy a sokszor órákon át tartó harc végén egy pár maradjon. Ezt követően a győztes hím a nőstényre mászik, és ebben a helyzetben maradnak akár napokig.

A felszín felett a hímek csak rövid ideig, csupán négy-öt hétig aktívak, mivel a párosodás után hamarosan elpusztulnak. A nőstények rendszerint néhány héttel túlélik a hímeket, majd a peterakást követően ők is elpusztulnak.

Elterjedés:

Eurázsiai elterjedésű faj. Korábban egész Európában – az északi területek kivételével - nagy számban megtalálható volt, azonban élőhelyeik degradációja, megszűnése miatt példányszáma rendkívül lecsökkent, Nyugat-Európában egyes helyekről teljesen eltűnt. Európán kívül a Kaukázusban, Törökországban, Izraelben, Szíriában, Libanonban, Iránban és Kazahsztánban is megtalálhatók állományai.

Magyarországon gyakorlatilag valamennyi domb- és hegyvidéki tölgyesben előfordul, illetve elvétve bükkösökben is felbukkan. Az alföldi területeken kissé szórványosabban lelhetőek fel, a Duna-Tisza közének tölgyeseiben kimondottan ritka.

Leginkább erdősült területeken, kötött talajú fás legelőkön, fás pusztákon él, de parkokban, arborétumokban is megtalálható, ahol a hajdani keményfaligetek (tölgy-kőris-szil ligeterdők) maradványait őrzik öreg kocsányos tölgyek formájában. Az erdőkben a ritkásabb, ligetes részeket, illetve az erdőszéleket részesítik előnyben.

Természetvédelmi helyzet:

A nagy szarvasbogárt leginkább élőhelyeinek beszűkülése veszélyezteti. Fejlődéséhez nagy mennyiségű földben lévő elhalt faanyag szükséges, amelyeket az erdőfelújítások során rendre eltávolítanak az erdőkből.

Mivel csak kis távolságokba képesek elrepülni, így az élőhelyeik feldarabolódása egyes lokális populációk kihalásához vezethet.

Látványos rovar lévén a hímek gyűjtők áldozatává válhatnak, melynek köszönhetően egyes állományai károsodhatnak.

Védettség:

Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

Az IUCN Vörös Listáján nem szerepel, azonban élőhelyük folyamatos pusztítása miatt egyedszámuk folyamatosan csökken.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

MERKL OTTÓ (2014): Nagy szarvasbogár Lucanus cervus Linnaeus, 1758. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 238-242. o.

DELI TAMÁS (2015): Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Linnaeus, 1758. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

http://mttmuzeum.blog.hu/2016/12/16/a_2017_ev_rovara_a_nagy_szarvasbogar

http://www.termeszettar.hu/anyagok/szarvasbogar/szarvasbogar.htm

http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-allatvilaga/Izeltlabuak/Nagy-szarvasbogar

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ