Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Lápi póc

Umbra krameri

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A lápi póc (Umbra krameri) őshonos és egyben bennszülött (endemikus) halfajuk, melynek testhossza ritkán haladja meg 10 centimétert. Teste mérsékelten nyújtott, kissé zömök, oldalról lapított. Feje vaskos, orra rövid, szája félig felső állású, melyben apró fogacskákból álló kefefogazat található. Oldalvonala nincs, helyén csupán egy világosabb csík húzódik a test hosszában, amely mentén 30-35 pikkely számlálható. Hátúszója a test hátulsó részén helyezkedik el, meglehetősen hosszú és egyenletesen magas. Halaink többségétől eltérően, a farokúszója szabályosan lekerekített. Pikkelyei aránylag nagyok, és nemcsak a testet, hanem a fej hátsó részét is befedik. Színezete az élőhelyétől függ, a sötét vörösesbarnától a sárgászöldig változhat. Testén szabálytalan elhelyezkedésű sötétbarnás foltok találhatóak.

Április-május során szaporodik, melyet követően a nőstény az ikráit vízfenékre készített kisebb, növényi maradványokkal kibélelt mélyedésekbe rakja, melyet. A mintegy 2 milliméter átmérőjű ikraszemek száma egyedenként 100-200 darab is lehet. A lerakott ikrát a nőstény kikelésig őrzi, gondozza és távol tart minden betolakodót a fészektől. A lápi póc gyors fejlődésű, rövid életű faj. Már kétéves korban eléri az ivarérettséget, de 4 évnél csak ritkán él tovább.

A fiatalok elsősorban zooplanktont fogyasztanak, az idősebbek kisebb vízi makrogerinctelenekkel, férgekkel, rovarlárvákkal táplálkoznak, de az öregebb példányok a halivadékot is elkapják.

A mocsári életmódot segíti kiegészítő légzőszervvé módosult úszóhólyagja, melynek segítségével száján keresztül a légköri oxigénből is tudja pótolni az élőhelyén gyakran kialakuló oxigénhiányt.

Elterjedés:

A Duna vízrendszerében kialakult, bennszülött halfaj. Elterjedési területe aránylag kis területre korlátozódik: elterjedési centrumát a Kárpát-medence alkotja, ezenkívül a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén fordul elő.

Legnagyobb hazai állományai a turjánvidék vonulatának lápjaiban, mocsaraiban és az ezek vízrendszeréhez tartozó vízfolyásokban, csatornákban találhatóak. Jelentős állományai élnek a Kis-Balaton térségében is, illetve kisebb, elszigetelődött populációi megtalálhatók még a Hanságban; a Kerka, a Mura és a Dráva néhány holtágában; a Vértes lábánál a Csákvári-réten; két balatoni befolyóban, a Jamai-patakban és a Balatonedericsi-sédben, valamint ezek lápjaiban; a Bodrogköz és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néhány vízterében; a Kis-Sárrét néhány vízfolyásában, csatornájában és lápjában.

Hűvös, tiszta vizű mocsarakban, lápokban, tőzeges tavakban, vízinövényzettel gazdagon benőtt, eutrofizálódott tavakban, holtágakban, alföldi sekély tavakban és csatornákban fordul elő, de lassú áramlású kisebb vízfolyásokban is megtalálhatóak kisebb állományai.

Jellemzően a vízinövényzettel gazdagon szegélyezett parti zónában él, ahol megfelelő búvóhelyet talál magának.

Természetvédelmi helyzet:

A maradványpopulációk fennmaradását leginkább a fokozottan védett faj jelenlétét figyelmen kívül hagyó helytelen vízügyi kezelés hatására bekövetkező élőhelyátalakítás vagy kiszáradás veszélyezteti. Emellett az invazív amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése és folyamatos térnyerése szintén negatívan hat a faj állományaira, kiszoríthatja a lápi pócot korábbi élőhelyeiről.

Védettség:

Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv II. melléklet) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

IUCN „sérülékeny” fajként tartja számon.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

SALLAI ZOLTÁN (2014): Lápi póc Umbra krameri Walbaum, 1792. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 448-450. o.

HARKA ÁKOS-SALLAI ZOLTÁN (2004): Lápi póc Umbra krameri (Walbaum, 1792) in: Magyarország halfaunája – Képes határozó és elterjedési útmutató; Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas: 176-177. o.

PINTÉR KÁROLY (2002): A lápi póc in: Magyarország halai; Akadémia Kiadó, Budapest 53-55. o.

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag-halfaunaja/ch05s59.html

http://www.fishbase.se/summary/4670

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ