Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Kis kócsag

Egretta garzetta

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A kis kócsag (Egretta garzetta) közepes méretű, karcsú és elegáns testalkatú, hófehér gém.

Megjelenése nagyon hasonló a nagy kócsaghoz (Egretta alba), de attól jóval kisebb.

Nászidőszakban tarkótolli megnyúltak, csőre fekete, kantárja pedig az év nagy részében kékesszürke, azonban nászidőszakban vörösessé válik. Lábszára fekete, de lábujjai sárgák.

Röptében lába csak kissé nyúlik túl a farkon, így a szárnya nagyjából a test középpontjában helyezkedik el.

Rendszerint március folyamán térnek vissza költőterületeikre, a költési ideje május elejétől július végéig, néha augusztusig tart. Általában galériaerdőkben költ más gémfélékkel /szürke gém (Ardea cinerea), bakcsó (Nyctycorax nyctycorax), üstökösgém (Ardeola ralloides)/, de halastavak környékén, az azt övező fákon, vagy a nádasban is megtelepedhet. Viszonylag kis fészket épít, melybe 3-6 tojást rak. A tojó és a hím a fiókák kikeléséig, 21-27 napig felváltva kotlik. A fiatalok 30 napos koruk környékén már elhagyják a fészket, de általában csak 40-45 naposan válnak röpképessé, de a szülők még ezután is etetik őket még néhány hétig.

Feltehetően egyévesen már elérik ivarérettségüket.

Alacsony vízben gázolva, sőt vízinövények levelein lépkedve vadászik. Tápláléka főleg apró halakból, rovarokból, kétéltűekből áll, de néha elkapja a kisemlősöket és a kisebb madarakat is.

Az európai madarak vonulók, Magyarországon márciustól szeptemberig, néha októberig lehet látni őket. A telet a Mediterrán térségben és Afrikában töltik.

Elterjedés:

A kis kócsag Európában, Dél-Ázsiában, Afrikában és Ausztrália északi részén fordul elő. Európában a 47. szélességi körtől északabbra nem költ, viszont a Mediterráneum térségét annál inkább kedveli. Legnagyobb állományai Franciaország, Olaszország és Spanyolország területein találhatók.

Magyarországon kisszámú rendszeres fészkelő. Az ország keleti felén gyakoribb, legnagyobb számban a Tisza és mellékfolyóinak ligeterdeiben fészkel. Nagyobb telepei találhatók a Bodrogzugban, Tiszaalpáron és a Tisza-tavon, de megtalálhatók még a Hortobágyon, a Kiskunságban, Szeged környékén, a Kis-Balatonon, a Duna mentén, de kisebb telepei bármilyen vizes élőhely mentén kialakulhatnak.

Elsősorban ártéri erdők és holtágak fészkelője, de nagyobb bokrokkal, fákkal tarkított mocsarakban, újabban halastavak nádasaiban is költhetnek. Vonuláskor a lecsapolt halastavakat, elöntött réteket, mocsárréteket keresik fel.

Természetvédelmi helyzet:

A rizstelepek, mint egyik legjelentősebb táplálkozó helyük, felszámolása jelentősen befolyásolta hazai állományukat.

Erdei környezetben a különféle erdészeti tevékenységek, nádas élőhelyen pedig a helytelenül végzett nádgazdálkodási tevékenységek, illetve a költési időszakban végzett lecsapolások veszélyeztetik a fészkelésüket.

A madárinfluenza potenciális áldozatai lehetnek.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény II. függelékében, illetve az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében is szerepel.

Az IUCN globálisan „nem fenyegetett”-ként tartja számon, a hazai Vörös Listán „mérsékelten fenyegetett”-ként jelenik meg.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KOVÁCS GÁBOR (2014): Kis kócsag Egretta garzetta Linnaeus, 1766. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 515-517.o.

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

ECSEDI ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, IFJ. OLÁH JÁNOS, KONYHÁS SÁNDOR, VÉGVÁRI ZSOLT, TAR JÁNOS, GÁL ANDRÁS, JUHÁSZ LAJOS, ZÖLD BARNA, EMRI TAMÁS, SÁNDOR ISTVÁN, ZEKE TAMÁS, SZILÁGYI ATTILA, GYÜRE PÉTER, KAPOCSI ISTVÁN, TAR ATTILA, KOVÁCS GERGELY, ENDES MIHÁLY, DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005):Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Kis kócsag. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egrgar Letöltés dátuma: 2017-03-13

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ