Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Kis bukó

Mergus albellus

Védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A kis bukó (Mergus albellus) kistermetű, tömzsi vízimadár. A nászruhás hím feltűnő, hófehér tollazatán a csőr tövétől a szemkörnyékig nyúló széles fekete folt, a tarkóra nyúló keskenyebb fekete sáv látható, továbbá a hát felső része, evezői, és a váll elülső szegélye szintén fekete.

Alsóteste fehér, oldalain finom fekete harántmintázattal. Nyugalmi tollruhája kevésbé tarka, inkább a tojóéhoz hasonló, bár háta kissé sötétebb, amely még inkább kihangsúlyozza kiterjedtebb fehér szárnyfoltját. A tojó fejteteje és tarkója vörhenyesbarna, a fej alsó oldala és a torka fehér, háta és szárnyfedői pedig feketésszürkék. Alsó oldaluk, a hímekhez hasonlóan, fehér színezetű. Szárnymintázata szintén a hímekéhez hasonló, de a fehér terület kisebb.

A fiatal madarak szintén az öreg tojókhoz hasonlítanak, de hasuk piszkosfehér, szürkével foltozott, illetve kantárjuk barnás színű.

A gácsérok már december végén-január elején hátukra hajtott, vagy az ég felé nyújtott fejjel udvarolni kezdenek a tojóknak, a párok azonban többnyire csak márciusra alakulnak ki.

Odúlakó madár, sokszor több méterre a föld felett találhatjuk fészkét, melyet a tojó a pehelytollaival bélel ki. A mesterséges fészekodúkat is elfoglalja de néha a talajon is fészkelhet. A tojó a tojásrakást megelőzően, illetve az alatt is kimondottan sok időt tölt táplálkozással. Május-június táján rakja le a tojó 6-9 sárgásfehér tojását, melyeken 30 napig kotlik. A gácsér eleinte az odú környékén tartózkodik, de rendszerint még a fiókák kikelése előtt elhagyja párját és egy biztonságos vedlőhelyre vonul. A fiókák felszáradásukat követően kiugrálnak az odúból, és a tojót követve a vízhez sietnek. Körülbelül tízhetes korukra válnak röpképessé, de a család egy ideig még ezt követően is együtt marad.

A bukók halfogásra specializálódott madarak. Hegyes, kampós csőrükkel és a benne lévő fogszerű képletekkel magabiztosan ragadják meg a zsákmányt. Ezen kívül rovarokat, rákokat, csigákat is fognak, de kis mértékben növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak.

Vonuló madár, nálunk november és április között lehet megfigyelni kisebb-nagyobb csapatait nagyobb folyóinkon és tavainkon, ritkán nyáron is lehet találkozni magányos madarakkal.

Vonulása során Európa nagy részén megjelenhet. A nyugati állomány a Kaszpi-tenger, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger középső részei, az Azovi-tenger, az Északi- és a Balti-tenger déli partjai, Nyugat- és Közép-Európa tengerpartjai, tavai és folyói mentén, míg a keleti állomány Kelet-Kína, Korea, Közép-Ázsia és Észak-India folyói és tavai mentén tölti a telet.

Elterjedés:

A Lappföldtől Szibérián keresztül egészen az Ohotszki-tengerig megtalálhatók. Fészkel még Észak-Kínában, Szahalinon, Észak-Kamcsatkán és az Anadir folyó környékén is. Európában csak Skandináviában (nagy része Finnországban), Oroszországban és Fehéroroszországban fészkel. A 19. század második feléig gyakori volt a Kelet-európai síkságon és a Duna-deltában is.

Magyarországon a tavaszi és őszi vonulás idején jelenik meg nagyobb folyó- és állóvizeinken. Jelentősebb átvonulóhelyei a Duna, a Kis-Balaton, a Hortobágy, a Biharugra és Szeged környéki halastavak és a kiskunsági szikes tavak. Legfontosabb telelőhelye a Dunakanyar.

Leginkább tűlevelű és vegyes erdőkben, tavak, holtágak és más lassú vízfolyások mentén költ. Vonuláskor főleg nagyobb folyó- és állóvizek mentén figyelhetők meg, de akár árasztásokon vagy elöntéseken is megjelenhetnek.

Természetvédelmi helyzet:

A folyószabályozások és erdőirtások jelentősen lecsökkentették életterüket, továbbá a klímaváltozás jelentősen befolyásolhatja elterjedését. A betelepített amerikai nyérc (Neovison vison) szintén jelentős károkat okoz a tajgaövezetben fészkelő madarak számára, illetve a madárinfluenza lehetséges áldozatai között is számon tartják.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK I. függelék) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es faj.

A Berni Egyezmény és a Bonni Egyezmény II. függelékében, valamint az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” szóló megállapodás mellékletében is szerepel. Az IUCN Vörös Listáján „nem fenyegetett”-ként tartják számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

ECSEDI ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, IFJ. OLÁH JÁNOS, KONYHÁS SÁNDOR, VÉGVÁRI ZSOLT, TAR JÁNOS, GÁL ANDRÁS, JUHÁSZ LAJOS, ZÖLD BARNA, EMRI TAMÁS, SÁNDOR ISTVÁN, ZEKE TAMÁS, SZILÁGYI ATTILA, GYÜRE PÉTER, KAPOCSI ISTVÁN, TAR ATTILA, KOVÁCS GERGELY, ENDES MIHÁLY, DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005): Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

SHMIDT EGON (2000): Madárlexikon; Anno Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Kis bukó. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-meralb Letöltés dátuma: 2017-04-06

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ