Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Kígyászölyv

Circaetus gallicus

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A kígyászölyv (Circaetus gallicus) nagyméretű, hosszú, széles szárnyú ragadozó madár.

Rövid nyakával és széles fejével ültében egészen bagolyszerű benyomást kelt. Fejük és felsőtestük barnás színezetű. A legtöbb fajtól jól elkülöníti igen világos alsótest: ezüstösen fehér alsóoldalán a hason és a szárnyfedőkön sötét pettyekből álló sorok húzódnak. Igen hosszúszárnyú, szárnyfesztávolsága eléri a 162-178 cm-t. Más ölyvekkel ellentétben szárnyán nem látható sötét kéztőfolt, evezői és faroktollai pedig lazán, határozatlanul keresztsávozottak.

A fiatal egyedek színezete fakóbb, világosabb.

Időjárástól függően március közepére-április elejére térnek vissza hazánkba. Legtöbbször már párban érkeznek meg a fészkelőterületükre, és a megérkezés után rögtön meg is kezdik a nászrepülést, illetve az előző évi fészkük tatarozását vagy egy új fészek építését. Főként erdeifenyőre (Pinus sylvestris) vagy feketefenyőre (Pinus nigra) építi fészkét, de tölgyfákon is megjelenhet, főleg ott, ahol sok a fagyöngy (Loranthus europaeus, Viscum album). Azokat az erdőállományokat kedveli, melyek déli kitettségű oldalak, nyílt területek közelében vannak. Évente egyszer költ, de első fészekalja megsemmisülése esetén előfordulhat pótköltése. Viszonylag kicsi fészkébe rendszerint egy, ritkán két tojást rak. A költés sikeressége az alacsony tojásszám ellenére viszonylag magas. A pár felváltva költ, de a hím rendszerint csak rövid időre váltja a tojót. A kotlás 40-45 napig tart. A tojó az első két hétben a fiókával marad, miközben a hím hordja nekik a táplálékot, majd a második hetet követően a tojó is besegít a lassan növő fiatal táplálásába. A fióka körülbelül 10 hetes korára éri el röpképességét, de a kirepülése után is gyakran visszajár a fészekbe.

A faj táplálékspecialista, főleg kígyókkal és egyéb hüllőkel táplálkozik, ritkán azonban madarakat és kisemlősöket is zsákmányol. Speciális táplálkozása miatt egy-egy pár revírje meglehetősen nagy.

Szeptember végén, október közepén indulnak el telelőterületeikre. Az európai madarak nagy része a Gibraltári- és a Boszporusz-szoroson keresztül vonul a Szaharától délre eső afrikai telelőhelyeire, kisebb számban azonban az Ibériai- és a Krím-félszigeten is megfigyelhetők telelő példányaik. Többnyire magányosan, vagy párban vonulnak, de néha kisebb, akár 12 fős csapatai is kialakulhatnak.

Elterjedés:

Európában két nagy populációja él, az egyik a kontinens nyugati részén Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország területén, míg a keleti állomány Magyarországtól délre a Balkán-félsziget országaiban fészkel, kelet felé Ukrajnában és Oroszországban, valamint északkelet felé Lengyelország legkeletibb részén és Fehéroroszországban. Európán kívül egyes észak-afrikai országokban (Marokkó, Tunézia, Algéria), a Közel-Keleten és Ázsia jelentős részén is költ.

Magyarországon ritka fészkelő. Hazai állományának nagy része az Északi-középhegységben fészkel, legfontosabb költőhelye a Bükk és a Zempléni-hegység. Vannak fészkelési adatai a Heves-Borsodi-dombságból, a Gerecséből, a Pilisből, a Visegrádi- és a Budai-hegységből, a Vértesből, a Bakonyból, a Mecsekből és egy-két párban a Duna-Tisza közéről is. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon gyakran lehet találkozni átnyaraló, illetve a költési időszak után kóborló példányokkal. Vonuláskor az egész országban bárhol felbukkanhat.

Kedveli a nyílt, száraz, erdőkkel tarkított hegyvidéki területeket, de számos élőhelyen előfordulhat.

Természetvédelmi helyzet:

A fészkelési időszakban elsősorban a különböző erdészeti tevékenységek, illetve a fokozódó emberi zavarás (kirándulók, sportolók, gomba- és egyéb erdei termékek gyűjtői) jelenti a legnagyobb veszélyt a költés sikerességére nézve.

A fészkelő madarak folyamatosan ki vannak téve a viharoknak, jégesőnek, szeleknek, amelyek alkalmanként a fészekalj, vagy maga a fészek pusztulását is eredményezheti.

Jelentős veszélyforrás táplálkozó helyeik mezőgazdasági használatba történő átalakítása, esetleges beerdősülése, vagy a vegyszerek hatására zsákmányállataik megritkulása is, melyek a zsákmányszerzésüket negatív irányba befolyásolja.

A különböző elektromos oszlopok, illetve a szélfarmok szintén potenciális veszélyforrást jelentenek.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény III. függelékében és a Bonni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Az IUCN globális viszonylatban „nem fenyegetett”-ként tartja számon, a hazai Vörös Listán azonban „veszélyeztetett”-ként van feltüntetve.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

BÉRES ISTVÁN (2014): Kígyászölyv Circaetus gallicus Gmelin, 1788. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 548-551.o.

ECSEDI ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, IFJ. OLÁH JÁNOS, KONYHÁS SÁNDOR, VÉGVÁRI ZSOLT, TAR JÁNOS, GÁL ANDRÁS, JUHÁSZ LAJOS, ZÖLD BARNA, EMRI TAMÁS, SÁNDOR ISTVÁN, ZEKE TAMÁS, SZILÁGYI ATTILA, GYÜRE PÉTER, KAPOCSI ISTVÁN, TAR ATTILA, KOVÁCS GERGELY, ENDES MIHÁLY, DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005):Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Kígyászölyv. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirgal Letöltés dátuma: 2017-03-11

http://www.iucnredlist.org/details/22734216/0 letöltés dátuma: 2017.03.11.

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ