Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Kecskerák

Astacus leptodactylus

Védett, Nem közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A kifejlett kecskerákok (Astacus leptodactylus) testhossza eléri a 18-26 cm-t (a hímek kissé nagyobb termetűek a nőstényeknél). Színük az élőhelytől függően változó lehet, általában sárgásszürkés-sárgászöldes színűek.

Fejükön két hosszú csáp foglal helyet, illetve félkörös nyakbarázdájuk végénél egy-egy erős, hajlott fog található. Fejtorpajzsuk oldalai sűrűn tüskések, testüket pedig a hátpajzsuk és az ezzel csaknem összeolvadó torpajzsaik szinte teljesen körülzárják. Potrohuk jól fejlett, megnyúlt, 6 pár hasadt láb található rajta, amelyek a párzásban, a légzésben, nőstényeknél a peték rögzítésében, illetve a faroklemezek képzésében játszanak szerepet. Farokúszójuk széles. Kemény páncéljuk nem követi a növekedésüket, ezért életük során többször levedlik azt. Az új páncél kezdetben lágy és fehér színű.

Öt pár járólábukból az első pár kissé vaskosabb, és viszonylag hosszú, keskeny ollóban végződik.

Egész évben aktívak - télre sem vermelik el magukat -, azonban rejtett életmódjuk miatt csak ritkán kerülnek szem elé. Veszély esetén a potrohuk "alácsapásával", hátrafelé haladva rendkívül gyorsan képesek eltűnni.

3-4 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párzás szeptember-október folyamán zajlik, melyet követően a nőstények a megtermékenyített petéiket a potrohlábaikon hordozzák a fiatalok kikeléséig. A petékből kibújó utódok a kifejlett példányok kicsinyített másai, gyakori vedlések közepette átalakulás nélkül fejlődnek.

Vegyes táplálkozásúak: vízinövényeket, csigákat, férgeket, kagylókat, apróbb halakat egyaránt fogyasztanak, illetve alkalmanként elhullott állatok tetemét is szívesen eltüntetik.

Elterjedés, élőhely:

Elsősorban a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén fordul elő, Európa nyugati és déli részein szigetszerű populációi találhatóak.

Magyarországon főként az Alföld területén gyakoriak.

A vízminőség változását bizonyos mértékig jól tűri, lassú áramlású vizekben, folyókban, tavakban egyaránt előfordulnak.

Természetvédelmi helyzet:

A kecskerák országos szinten még gyakorinak mondható, vizeink minőségromlása szerencsére nem okozta a populációk drasztikus állománycsökkenését.

A faj fennmaradását leginkább a XIX. század második felében felbukkanó gombabetegség, a rákpestis (Aphanomyces astaci), illetve az elsősorban Észak-Amerikából betelepült idegenhonos fajok (pl.: jelzőrák /Pacifastacus leniusculu/, kaliforniai vörösrák /Procambarus clakrii/, cifrarák /Orconectes limosus/) veszélyeztetik.

Védettség:

Az IUCN globálisan „nem fenyegetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DANYIK TIBOR (2015): Kecskerák (Astacus leptodactylus) Eschscholz, 1823. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas: 98.o.

http://terebess.hu/tiszaorveny/rak.html

http://www.termeszettar.hu/anyagok/rak/rak.htm

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ