Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Díszes légivadász

Coenagrion ornatum

Védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A díszes légivadász (Coenagrion ornatum) az egyenlőszárnyú szitakötők vagy kisszitakötők (Zygoptera) alrendjébe tartozó karcsú testű faj. A szem mindkét ivarnál osztott színezetű, a felső rész fekete, az alsó a hímen kék, a nőstényen pedig a tor színével megegyező, kék vagy zöldes színű. A szem mögötti folt hátulsó szegélye jellegzetesen erősen fogazott. Teljes testhossza 29-34 mm, melyből a potroh hossza 20-26 mm. Teste világos alapszínű, fekete foltokkal díszítet. A világos részek a hímeknél élénkkékek, a nőstényeknél pedig sárgászöld vagy kékeszöld színűek. Szárnyai teljesen áttetszőek, szarnyjegyei feketék. Szárnyfesztávolságuk 35-49 mm. A lábak hosszirányban csíkozottak.

Más fajoktól való elkülönítésük általában a mintázat, illetve hímeknél a potroh végfüggelékei, nőstényeknél pedig az előhát formája alapján történik. Egyértelmű elkülönítése a hozzá mintázatban igen hasonló fajoktól a fejtető hátulsó kétoldali kiöblösödő részén található körte alakú világos folt alapján történhet, aminek a hátulsó szegélye a díszes légivadász esetében mindkét ivarnál csipkézett.

A díszes légivadász lárva állapotban telel át, illetve feltételezések szerint a lárva a laza fenéküledékbe beásva magát rövidebb vízszegény periódusokat is átvészelhet. A lárvabőr hossza 15–19 mm. A lárvafejlődés időtartamát pontosan nem ismerjük, de valószínűleg évente csupán egyetlen generáció fejlődik ki (univoltin). Korai faj, kirepülésük zömmel április vége-május közepe között zajlik. Imágóvá vedlésük általában a reggeli, korai délelőtti órákban történik valamilyen vízfelszín fölé nyúló növény szárán vagy levelén.

Repülési idejük viszonylag rövid, többnyire csupán július közepéig tart. Az imágók soha nem távolodnak messzire a tenyészőhelyüktől.

Párzási időszakban a hímek bizonyos mértékű területvédő magatartást (territorialitást) mutatnak. Nászuk főként déltájban vagy kora délután figyelhető meg. A párzást követően a hím és a nőstény összekapcsolódva, ún. tandempozícióban marad, és így történik meg a tojásrakás is. A nőstény egyenként szúrja be a tojásait a növények szárába vagy levelébe, a művelet közben gyakran részben vagy teljesen a víz alá merülve.

Elterjedés:

Pontomediterrán faunaelem. Fő elterjedési területe Irak, Kis-Ázsia, Görögország északi része és Bulgária. Európában elsősorban a nyáron jobban felmelegedő térségeket részesíti előnyben, elterjedésének súlypontja a kontinens délkeleti részére esik, a Szlovákiától a Balkánig terjedő sávtól nyugatra csak nagyon lokálisan, kis populációkban fordul elő.

Magyarországon az ország egész területéről vannak előfordulási adatai, azonban a mérsékelten gyakori fajok közé tartozik. Hazánkban elsősorban dombvidékeken és a középhegységek alacsonyabb régióiban fordulnak elő állományai, de jelentős populációi ismertek alföldi területeken is.

Tipikus kisvízfolyásokhoz kötődő faj. Lárvái az árnyékolatlan, tiszta és oxigéndús, áramló vizekhez alkalmazkodtak, a gyorsan felmelegedő, lassan áramló erek vagy csermelyek mederben található hínár- és mocsári növényzet között élnek. Ritkábban kis folyók hasonló jellegű partközeli részein, illetve megfelelően kialakított mesterséges medrekben, árkokban, csatornákban is megtelepednek.

Természetvédelmi helyzet:

A fajra nézve a legfontosabb ható tényező az élő- és szaporódóhelyeinek csökkenése, elsősorban a csapadék mennyiség csökkenésének, illetve a folyamatos szárazodásnak köszönhetően. Mindezeken túl az élővilágot figyelmen kívül hagyó mederrendezési munkálatok (kotrás, kibetonozás, növényirtás, természetes mederfejlődési folyamatok megakadályozása) tovább csökkenthetik állományaikat.

Szinten jelentős veszélyeztető tényező a fajra nézve a vizek szennyezése, valamint a vízterek eutrofizációja is.

Védettség:

Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

Az IUCN a Vörös Listáján „nem fenyegetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

AMBRUS A., DANYIK T., KOVÁCS T., OLAJOS P. (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest. 150 pp.

DÉVAI GYÖRGY (2014): Díszes légivadász Coenagrion ornatum Sélys-Longchamps, 1850. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár:172-175. o.

http://szitakotok.hu/index.php?page=coenagrion-ornatum

http://legivadasz.hu/coenagrion-ornatum-diszes-legivadasz/

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ