Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Cigányréce

Aythya nyroca

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A cigányréce (Aythya nyroca) közepesen kistermetű bukóréce. Testük eléggé rövid, testhosszuk 38-42 cm. Homlokuk jellemzően magas, fejtetejük viszonylag hegyes, csúcsos.

Aránylag hosszú csőrük kékes árnyalatú ólomszürke, apró fekete heggyel. Nyakuk szintén viszonylag hosszú. Szárnyukon igen feltűnő széles, fehér szárnycsík húzódik, amely eléri a szárnycsúcsot. Jellegzetes fehér alsó farokfedőik és fehér hasfoltjuk feltűnőek, jól láthatóak.

Lábuk zöldesszürke, úszóhártyáik feketék.

A nászruhás hímek feje, begye, melle, és oldalai gesztenyebarna színűek, háta és szárnyai pedig feketésbarnák. Szemeik fehérek. Rejtőzködő tollazatban hasonlítanak a kifejlett tojókhoz, de a szemük színe jól megkülönbözteti őket.

A kifejlett tojók kissé sötétebbek, barnásabb színezetűek. Szemük sötét.

A fiatalok hasonlítanak a kifejlett tojókra, de színeik kissé fakóbbak. Szemük sötét. A has és az alsó farokfedők kicsit piszkosabb fehér színűek és kevésbé kiterjedtek, mint a kifejlett madarakon.

Hazánkba március táján érkeznek vissza telelőhelyeikről. A párválasztás döntően a költőhelyeken történik, de a párok egy része már a telőterületen kialakul. A tojó mindig vízközelbe, a szegélynövényzetbe vagy elgazosodott szigeteken építi fészkét, amelyhez növényi anyagokat használ és pehelytollaival béleli ki. Általában májusban rakják le 8-12, vörhenyessárga vagy szürkéssárga tojásaikat. Alkalmanként több tojó ugyanabba a fészekbe rakja le tojásait, illetve esetenként más récéket is használ dajkamadárként. A tojó egyedül kotlik, de a párja mindig a fészek közelében marad. A fiókák 25-28 nap elteltével bújnak ki a tojásból és kikelésüket követően azonnal elhagyják a fészket, a szülők a sűrű növényzetben nevelik őket. A fiatalok körülbelül kéthónapos korukra érik el röpképességüket, de gyakran előfordul, hogy a családok egy ideig ezt követően is együtt maradnak.

Élelmüket általában kisebb mélységből gyűjtik. Étrendjükben elsősorban különböző növényi eredetű táplálékok (magvak, rügyek, hajtások) szerepelnek, de elfogyasztanak apróbb rákokat, puhatestűeket, vízirovarokat, kisebb halakat is.

Számuk hazánkban az átvonuló madaraknak köszönhetően április és szeptember környékén kissé megemelkedik. Novemberig elhagyják az országot, a magyarországi állomány a telet a Kelet-Mediterráneumban, a Fekete-tenger környékén és Törökországban tölti.

Elterjedés:

Elterjedési területe Európa keleti és déli részét, valamint Ázsia déli és nyugati részét foglalja magába. Legnagyobb sűrűségben a kelet-európai sztyeppék tavain költ.

Európában nálunk húzódik elterjedésének nyugati határa, Magyarországon rendszeres fészkelő.

Élőhelyeit főként víztisztásokban bővelkedő nádas mocsarak képezik. Elsősorban sűrű növényzetű halastavakon, mocsarakban, viszonylag mély elöntéseken költ. Keskeny parti nádszegéllyel rendelkező vizek mentén nem telepszik meg.

Természetvédelmi helyzet:

A cigányréce világállománya az utóbbi évtizedekben erős csökkenést mutat, a hazai állománya európai léptékben is jelentős.

Megfelelő élőhelyeik eltűnése, a nem megfelelő tógazdálkodás, és a madarak zavarása sok helyen eredményezte a faj eltűnését. Számos esetben a madarak élőhelyei a betelepített tájidegen fajoknak köszönhetően károsodik (pl. az amur /Ctenopharyngodon idella/ táplálkozásával nagymértékben megváltoztatja a vízterek növényzetét).

A cigányréce egyedszámának csökkenéséhez nagymértékben hozzájárultak a vadászati tevékenységek (lelövés, sörétszemek lenyeléséből adódó ólommérgezés) is.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény III. függelékében, illetve a Bonni Egyezmény I. és II. függelékében szerepelő faj. Az IUCN „mérsékelten fenyegetett”-ként tartja számon, illetve a magyar Vörös Listán is „mérsékelten fenyegetett”-ként jelenik meg.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2005): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 3. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

SHMIDT EGON (2000): Madárlexikon; Anno Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Cigányréce. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aytnyr; Letöltés dátuma: 2017-02-28

http://www.mme.hu/ciganyrece_aythya_nyroca

http://termeszetbolond.hu/Nemzeti-parkok-es-elovilaguk/Hortobagyi-Nemzeti-Park/Vedett-es-fokozottan-vedett-allatok/Madarak/Ciganyrece

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ