Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság


Téli csillagos égbolt Hortobágyon (2020)

 

A Hortobágyi Nemzeti Park területe azon kevés tájegységünk közé tartozik, ahol még a természetes éjszakai környezetet és a csillagos eget nem, vagy csak kevéssé zavarják mesterséges fények. Ezt az értéket 2011-ben az International Dark Sky Association „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” címmel ismerte el.

A puszta fölött az éjszakai égbolt csillagokkal teleszórt, horizonttól-horizontig zavartalan: „az ég a földet éri”.  Tiszta, holdfény-mentes éjjeleken még a halvány égi jelenségek is könnyedén megfigyelhetők szabad szemmel.

A tél itt nem igazán a szabadtéri programok időszaka. Jól érzékelteti a téli puszta hangulatát Petőfi Sándor A puszta télen című verse, melynek néhány kiragadott sorával illusztráljuk a téli Hortobágyot:

„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!....
Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár….
Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal….
Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek…”

Mégis, ha valaki a korán beköszöntő alkonyat után még egy darabig kint marad Hortobágyon, derült ég esetén megcsodálhatja a mindig változó égbolt szépségeit.

Különleges élmény lehet idén decemberben a Jupiter és a Szaturnusz találkozása alkonyat után a nyugati horizont közelében (mivel elég alacsonyan lesznek, városokból az épületek takarása miatt ez nem mindenütt látható). A két bolygó húsz évenként közelíti meg egymást, de ilyen közeli együttállás (konjunkció) csak igen ritkán látható, legutóbb 1623-ban volt hasonló esemény. (A bolygók közelsége természetesen látszólagos, a Földről látszik így.)

A két bolygó a hónap során esténként folyamatosan közelít egymáshoz és a téli napforduló napján december 21-én már csak 6’-re lesznek egymástól, így szabad szemmel már nehezen tudnánk elkülöníteni őket, egy nagy fényes csillagnak fognak tűnni. Ekkor közvetlen napnyugta után, nagyjából fél 5 körül már kereshetjük is őket a DNy-i égen, kb. 15° magasságban. Igyekeznünk kell a megfigyeléssel mert 6 óra körül már nyugszanak.

A Betlehemi csillag is hasonló együttállás lehetett. A témáról bővebben itt olvashatunk. 




December 17-én kora este a Hold is csatlakozik a közeledő bolygókhoz
(forrás: http://stellarium.org/)

A másik érdekes jelenség a Geminida meteorhullás. A meteorraj idén decemberben is menetrendszerűen érkezik, hogy jó idő esetén az év egyik leglátványosabb csillaghullás záporával kápráztasson el bennünket. Csúcspontja december 13-14-én várható, de az ezt megelőző és követő napokon is sok meteorra számíthatunk. Leginkább a kora hajnali órákban érdemes szemlélődni az Ikrek csillagkép irányába.




Geminida meteorzápor Berkó Ernő fotóján
(forrás:
https://apod.nasa.gov/)


A fenti érdekes jelenségek mellett a téli égbolt látványa is nagyszerű, talán ilyenkor látjuk a legszebb csillagképeket.

Az esti órákban dél, délkelet felé tekintve már fent ragyognak a téli csillagképek.

A legjellegzetesebb az Orion (a hortobágyi pásztorok Kaszás csillaga). Bal felső csillaga, az Betelgeuze már szabad szemmel is vörösnek látszik; valóban, hatalmas vörös óriáscsillag. Kontrasztként jobb alsó csillaga a Rigel kékes színű. Az Orion öve (népi neve Pásztorbot) alatt található a már szabad szemmel is sejthető nagy Orion-köd, amely fiatal csillagok bölcsőjét rejtő gázköd. Csontos György karcagi juhász így mesél az Orionról és környékéről: „A Göncöl után a Fiastyúk, majd ezután jön fel a Kaszás. Az is hat emberből áll. Merthogy érdekes, mintha kaszálnának.”

Az Oriontól kelet felé találhatjuk a  Kis Kutya csillagképet, „balra lent” pedig a Nagy Kutyát. A Nagy Kutya fényes csillaga a Szíriusz, amit a hortobágyi pásztorok Sánta Kata néven neveztek. A hajdúszoboszlói pásztorok úgy mondták, hogy a „három kaszás után pislogva igyekszik Sánta Kati, de akárhogy is billeg, sohasem tudja az ételt átadni nekik”.
A téli égbolt csillagképei közé soroljuk a Szekeres csillagképet, bár már késő ősszel is jól látszik. Legfényesebb csillagának a Capella-nak a magyar neve Kecskegida.
Az állatövi csillagképek közül a legszebbek közé tartoznak a téli ekliptikán magasan járó Bika és Ikrek.  A Bika vöröslő szeme az Aldebaran (régen Bujdosók lámpásának nevezték), az Ikrek két legfényesebb csillaga a Castor és a Pollux (népi nevük: Bojtárok kettőse).

A fenti csillagképek legfényesebb csillagai rajzolják ki a nagy téli hatszöget ami segít a tájékozódásban.




2021. január 1-én este 9-kor dél felé tekintve ezt látjuk.
A csillagképek vonalait és a nagy téli hatszöget külön jelöljük (forrás: http://stellarium.org/)


Ha van rá módunk, és az idő is tiszta, nézzünk fel és kinyílik számunkra a végtelen Univerzum.

Tavasztól pedig remélhetőleg újra indulnak a Nemzeti Park csillagászati programjai, a csillagséták és csillagdai esték.

Készítette:
Gyarmathy István

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
             
2021. január
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm
Tourinform

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
LÁTOGATÓKÖZPONT

+36 52 589-000

 

 

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ