Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum"FECSKÉINK FÓKUSZBAN" program - 2019
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kameraKék vércse webkamera


Kunhalmok növényzetének rekonstrukciójában vett részt az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata 
a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport munkatársaival 
 

A magyarországi kunhalmok megőrzésének folyamatában egy jelentős lépés volt, amikor a halmok mint védett tájképi elemek bekerültek a területalapú támogatások rendszerébe. Bár a gazdálkodóknak a 50/2008 (IV. 24.) FVM rendeletben foglalt „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartása érdekében a támogatott területeken fel kell hagyniuk a kurgánok területén a szántóföldi művelést, de ugyanakkor mintegy kompenzációként a halmokon felhagyott területek beszámíthatóvá váltak a kötelezően kijelölendő ökológiai fókuszterületekbe. Ennek révén a halom tulajdonos gazdálkodók magasabb támogatási összegekhez juthatnak, ún. zöldítési támogatás keretében. A fenti rendelkezések értelmében számos halmon hagyták fel a szántóföldi művelést, ami meggátolja a halmok testének további károsodását.

Ahhoz azonban, hogy a halmok természetvédelmi és tájképi funkciói is helyreálljanak sok esetben további aktív beavatkozásokra is szükség van. A szántóföldi művelésből felhagyott halmok helyreállításának egy fontos lépése a halmok gyepesítése. A gyepesítés által jelentősen csökkenthető a gyomosodás mértéke, és viszonylag kis ráfordítással számos gyepi növényfaj telepíthető meg. A gyomok visszaszorítása növeli a halom tájképi értékeit és csökkenti annak a veszélyét, hogy a halmokról gyomfajok telepedjenek meg a környező mezőgazdasági kultúrákban. A megtelepedő gyepi fajok hozzájárulnak a táji szintű faji sokféleség fenntartásához, és a halmokon kialakult kis "élőhelyszigetek" elősegítik a természetközeli gyepi élőhelyek táji szintű hálózatának kialakítását.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport munkatársaival közösen a Nádudvar határában található két halom: a Hegyes- és a Kishegyes-halom rekonstrukcióját tűzte ki célul. 
 



A Hegyes-halom vetett gyepje és a távolban a Kishegyes-halom 
 

A halmokon 2012-ben hagyták fel a művelést, ezt követően barázdált csenkesszel (Festuca rupicola) vetették be. A fűmagvetés egy jól záródó "gyepszőnyeget" hozott létre, amely meggátolta a gyomfajok előretörését.

Mivel azonban a halmokat egy hozzávetőleg 50 méteres szántóföldi sáv veszi körül a környező területekből a gyepi fajok betelepedése igen lassú folyamat. A gyepi fajok megtelepedését ezért az idei évben aktív módszerekkel segítettük elő. A halmok zárt gyepjében található kisebb foltokban a térségben található löszgyepi fajok magvait vetettük el.
 



A magkeverék bekeverés előtt
 

A kis foltok létrehozásában segítségünkre voltak a halmokon gyakran előforduló kisemlősök és rókák, amelyek talajbolygatásuk által felnyitották a zárt csenkesz gyepet. Ezek a nyílt foltok kiváló helyszínként szolgáltak a vetésekhez. 
 



A kisemlősök által már előkészített ágyásokban egy aprómorzsás magágyat hoztunk létre
 

A fenti módszert korábban nagy kiterjedésű vetett gyepekben már teszteltük, ahol is a gyeptakaró felnyitásával úgynevezett megtelepedési ablakokat hoztunk létre, amelybe sokfajos magkeveréket vetettünk. Tapasztalataink szerint ezekből az ablakokból a gyepi fajok megtelepedésüket követően hatékonyan ki tudtak terjedni a környező gyepekbe. A halmokra a Hortobágy, Nagykunság térségre jellemző fajok (taréjos búzafű (Agropyron cristatum), ligeti és osztrák zsálya (Salvia austriaca, S. nemorosa), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), macskahere (Phlomis tuberosa) és magyar szegfű (Dianthus pontederae)) magvait vetettünk.
 



A kézi vetés folyamata

A taréjos búzafüvet a halmok tetején vetettük el, mivel ez a faj a bolygatatlan halmokon is általában a halom "csúcsán" található. A többi fajból egy magkeveréket készítettünk, amit a halmok lejtőjén található alaposan előkészített foltokba vetettük el. Bízunk benne, hogy a vetett fajok jelentős része meg tud telepedni, és az extenzív kezelés (kis legelési nyomással történő alkalmi legeltetés) elősegíti azok kiterjedését a vetett foltokból.
 



A gyepesítést végző csapat (balról jobbra) :
Valkó Orsolya, Deák Balázs, Hoffmann Károly (HNPI) , Lukács Katalin és Kiss Réka 

 

Az elvégzett beavatkozásról a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport is beszámolt. 



Fotó: dr. Deák Balázs 
 

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ