Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum"FECSKÉINK FÓKUSZBAN" program - 2019
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kameraKék vércse webkamera


Sirálytelep felmérése a Bihari-síkon 

 

Kihasználva egy esőmentes délelőttöt, idén is elvégeztük a Bihari-sík egyik legfontosabb sirálytelepének az ellenőrzését. A terepi program során a költő madarak számbavétele mellett a fiókák jelölésére is sor került, aminek köszönhetően jobban megismerhetjük a szigeten napvilágot látott madarak mozgását, későbbi élőhelyválasztását, illetve túlélési sikerességét.
 



Fióka lábgyűrűzése 
Fotó: Tóth Pál 


A több száz madár számára fészkelőhelyül szolgáló sirálytelepet legnagyobb tömegben dankasirályok (Larus ridibundus) foglalják el, de - ugyan lényegesen kisebb számban - szerecsensirályok (Larus melanocephalus), küszvágó csérek (Sterna hirundo) és cigányrécék (Aythya nyroca) is költenek itt.

A szerecsensirály eredetileg a Fekete-tenger partvidékén költött, majd az 1970-es évektől kezdődően Európa tengerpartjai mentén, illetve egyre inkább a kontinens belsejében is folyamatos lassú terjedése figyelhető meg. Magyarországon az 1940-es évektől rendszeres fészkelőként tartják számon, azonban hazai költőállománya még most is viszonylag alacsony, 400–600 pár közé tehető. A költőpárok legnagyobb része dankasirálytelephez csatlakozik.

A halászcsér, vagy hivatalos nevén küszvágó csér az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. Nevét egyik fontos zsákmányaként szolgáló halfajról, a szélhajtó küszről (Alburnus alburnus) kapta. Síkvidéki területeken sokfelé megtelepedhet, ahol költésre alkalmas kopár zátonyokat, szigeteket, valamint bőséges táplálékkínálattal rendelkező nyílt vízfelületeket talál. Hazai fészkelőállománya ingadozó, 500-1500 párra tehető.




Küszvágó csér fióka 
Fotó: Fotó: Tóth Pál 

Az említett fokozottan védett fajok, illetve a telepet benépesítő valamennyi faj sikeres költésekhez elengedhetetlen a telep zavartalanságának biztosítása, azonban az ember által beépített területek fokozódó térnyerése mind inkább fenyegeti ezeket a még megmaradt madárparadicsomokat. A háborítatlan vizes élőhelyeknek kiemelkedően nagy jelentőségük van és szerepük, különösen az ideihez hasonló igen aszályos években, egyre inkább felértékelődik, tekintve, hogy a fent felsorolt fajoknak a térségben alig találhatóak megfelelő fészkelő- és táplálkozóhelyei.

Ezúton is köszönöm Monoki Ákos (HNPI - Közép-Tisza-Jászság Tájegység), Kiss Ádám (HNPI - Nagykunság Tájegység), és Tóth Zsófia (Debreceni Egyetem) segítségét!

Készítette:
Tóth Pál
HNPI – Természetmegőrzési Osztály

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ