Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Mobil applikáció

PocketGuide az Ön személyes idegenvezetője.

Letöltés
Nagykunság természetvédelmi Tájegység

Nagykunság Természetvédelmi Tájegység

 

5300 Karcag, Vágóhíd u. 1.,
Karcagi Szélmalmi Fogadóház
Tel.: (06 30) 269-6903
E-mail: nagykunsag@hnp.hu

Ügyfélfogadás: előzetes telefonos bejelentkezéssel munkanapokon 

A tájegység az Alföld keleti részén, a Közép-Tiszavidék középtájban helyezkedik el, szinte teljesen lefedi a Nagykunság kistáj területét. Kiterjedése 187.927 ha. A természetvédelmi tájegységhez tartozó települések: Abádszalók,  Berekfürdő,  Egyek (részben),  Karcag, Kenderes , Kisköre (Tisza-tóra eső része), Kisújszállás , Kunhegyes , Kunmadaras,  Nagyiván, Nádudvar (részben ), Poroszló (Tisza-tóra eső része), Püspökladány (részben), Sarud (Tisza-tóra eső része), Tiszabábolna (Tisza-tóra eső része),Tiszaderzs, Tiszadorogma (részben), Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszavalk (Tisza-tóra eső rész ), Tomajmonostora.

31.687 ha. országos jelentőségű védett természeti terület, 51.824 ha. különleges madárvédelmi terület és 51.013 ha. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található a tájegységben.

A Tisza-tó védett természeti területei, a Kunkápolnási-mocsár és az Egyek-pusztakócsi mocsarak a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak.

Legfontosabb élőhely- és fajvédelmi tevékenységek a tájegység területén:

  • Adatgyűjtés, monitoring munkák, védett és fokozottan védett fajok esetében a Tájegység működési területén. Szinkron számlálások. Értékes botanikai és zoológiai adatok gyűjtése nem védett fajok esetében is.
  • Fészektérképezés. Földön fészkelő fajok esetében ( pl. túzok, székicsér ) védőzónák kijelölése, gazdálkodókkal kapcsolattartás, felvilágosítás.
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése, karbantartása.
  • Élőhely rehabilitációk.
  • Mezőgazdasági munkák természetvédelmi szempontú irányítása, felügyelete.
  • Saját vagyongazdálkodású területek természetvédelmi szempontú  kezelése és ellenőrzése.
  • Invazív fajok visszaszorítása.

A folyószabályozásokat követően, a vizes élőhelyek visszaszorulásával hatalmas területek kerültek szántóföldi művelés alá. Az intenzíven művelt, fajszegény monokultúrák által uralt nagykunsági tájat kisebb-nagyobb gyepterületek, egykori vízfolyásokat jelző laposok, érmaradványok színesítik. Ezek a mozaikos jellegű területek szolgálnak otthonul számos fokozottan védett, értékes madárnak is, úgy mint a túzoknak (Otis tarda), a kerecsensólyomnak (Falco cherrug) és a parlagi sasnak (Aquila heliaca).

A térség legértékesebb élőhelyeit alkotó gyepterületek is számos fokozottan védett fajnak nyújtanak táplálkozó- és fészkelőhelyet, ide sorolható többek között a kék vércse (Falco vespertinus), a szalakóta (Coracias garrulus), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és az inváziószerűen megjelenő réti fülesbagoly (Asio flammeus) is. 

 

Kunmadarasi-puszta

 

A Nagykunság Természetvédelmi Tájegységben található halastavak hálózata, illetve a nagy kiterjedésű rizsföldrendszerek számos vízimadár fajnak nyújtanak pihenő-, táplálkozó- és fészkelőhelyet a természetes vizes élőhelyeken túl. Kiemelkedő a térség fészkelő és vonuló cigányréce (Aythya nyroca) állománya. Az őszi és tavaszi vonulási időszakban számos védett és fokozottan védett réce-, illetve lúdfaj keresi fel a Nagykunság vizes élőhelyeit. Külön említést érdemel a nagy lilik csapatokkal érkező vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) és kis lilik (Anser erythropus), melyek évről-évre egyre nagyobb számban jelennek meg térségben.

 

Vörösnyakú ludak

 

A Tisza-tavon, a nagyobb kiterjedésű mocsarakban, illetve az extenzíven művelt halastavakon, víztározókban több helyen alakultak ki vegyes gémtelepek, amelyek jelentősen növelik a térség biodiverzitását és természetvédelmi értékét. A nagyobb vizes élőhelyek közelében található őshonos, vagy telepített erdők fészkelője a fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla), a fekete gólya (Ciconia nigra), valamint a barna kánya (Milvus migrans).

A tájegység egyik kiemelendő madártani értéke a székicsér (Glareola pratincola), melynek  legjelentősebb hazai állománya jelenleg Kisújszállás és Karcag határában, a rizsföldrendszerek szomszédságában fekvő szántóterületeken fészkel. A másik kiemelkedő faj a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola), amely kizárólag a Kunkápolnási-mocsár térségében költött hazánkban.

 

Székicsér

 

Az állattartó telepek, egyházi épületek és a Nagykunságban is rohamosan pusztuló tanyavilág lakói a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua).

Napjaink jellemző vizes élőhelyei a halastavak, csatornák, kisebb mocsármaradványok és rizstelepek. Ezen élőhelyeken számos védett növényfaj előfordul, mint például a lebegőhínár növényzet tagja a rucaöröm (Salvinia natans), de megemlítendő a négylevelű lóherére emlékeztető mételyfű (Marsilea quadrifolia) is. 

 

Mételyfű

 

 

A szikes puszták egyik legjellemzőbb és legkiterjedtebb élőhelye az ürmöspuszta. Az ürmöspusztákon szórványosan többfelé megtalálható a bennszülött és védett erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana).  A cickafarkos füves puszták kora tavasszal nyíló értékes, ritka növénye a pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii). Ágota-puszta és a Kunmadarasi-puszta cickafaros gyepjeiben több populációja ismert. Fontos megemlíteni a szikárszik (Petrosimonia sp.) nevű növényfajt, amely Kecskeri-puszta bárányparéjos vakszik nélküli padkás szikesén fordul elő. Zsombékos laposokban megtaláljuk a védett kisvirágú kakukktormát (Cardamine parviflora), buglyos boglárkát (Rannunculus polyphyllus), szíki boglárkát (Rannunculus lateriflorus) és az impozáns megjelenésű kisfészkű aszatot (Cirsium brachycephalum) is. 

 

Pusztai tyúktaréj

 

Korábban a nyílt sziki-és lösztölgyesek nagy kiterjedésben voltak jelen a tájban. Napjainkra csak néhány hírmondója maradt. Ilyen például a kisújszállási Öreg erdő, ahol még néhány idős kocsányos tölgy is megtalálható. A kocsordos-őszirózsás sziki magaskórós élőhelyek a korábbi erdőssztyepp meglétére utalnak.  Jellemző növényfajai a réti őszirózsa (Aster punctatus) és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Szórványosan gyepekben, mezsgyékben többfelé előfordulnak a Nagykunságban, ahol a sziki kocsordhoz kötődő tápnövény specialista nagy sziki bagolylepke (Gortyna borelii) is megtalálja életfeltételeit.

A jó minőségű csernozjom talajokon kialakult löszgyepek a szántóföldi gazdálkodás térnyerésével nagyon megfogyatkoztak. Főleg halmokon, mezsgyékben, valamint szikes pusztai környezetben kisebb-nagyobb kiterjedésben hátakon, padkatetőkön maradtak meg állományai. Értékes növényfajai közé tartozik a macskahere (Phlomis tuberosa), taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatiforme), kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), szártalan csűdfű (Astragalus exscapus) , sztyeppcserjések hírmondója a törpemandula (Amygdalus nana). Megemlítendő továbbá a nyúlánk sárma (Ornithogalum brevistylum) és a sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) védett növényfajok, amelyeknek még jelentős állományai találhatóak a Nagykunságban.

 

 

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ