Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Haszonbérleti pályázat
Haszonbérleti pályázat
Szervezet
Az igazgatóság tevékenységi köre és működési területeSzervezeti felépítésElérhetőségekAlapító OkiratSzervezeti és Működési SzabályzatÉves szakmai beszámolók
Természetvédelmi Őrszolgálat
A HNPI Természetvédelmi ŐrszolgálataHortobágy Természetvédelmi TájegységNagykunság Természetvédelmi TájegységKözép-Tisza-Jászság Természetvédelmi TájegységBihari-sík Természetvédelmi TájegységHajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi TájegységNyírség-Szatmár-Bereg Természetvédelmi Tájegység
Közérdekű adatok
Pályázati tevékenységÜvegzsebKözérdekű adatokKözérdekű adatigénylésKözbeszerzésekKözadattár
Közbeszerzések
Közbeszerzési tervek évenkénti bontásbanKözbeszerzések évenkénti bontásban
Nemzeti Parki Termék Védjegy
Nemzeti Parki Termék Védjegy pályázat 2020Nemzeti Parki TermékVédjegyeseink
Adatvédelem
Adatvédelmi tájékoztatóA HNPI adatkezelési és adatvédelmi szabályzataAdatvédelmi tisztviselő
Álláslehetőségek
Aktuális álláshirdetésekDuális képzéseink
Integritással kapcsolatos információk
Integritás tanácsadó

Hangyaboglárka lepkék (Maculinea spp.)

kutatása a dunántúli régióban

 

Az utóbbi évtizedek során a hangyaboglárka fajok (Maculinea spp.) különleges életmódjuk, egyedülálló fejlődésmenetük, illetve a Nyugat-Európában (pl: Anglia, Hollandia) tapasztalt kipusztulásuk következtében a nappali lepkék egyik legintenzívebben kutatott csoportjává váltak. A kutatásoknak köszönhetően nagy előrelépések történtek ezen lepkefajok és hangyagazdáik közötti biológiai kölcsönhatások megértésében, valamint élőhelypreferenciájuk megismerésében, viszont elterjedésük és a számukra optimális élőhelyi adottságokat biztosító területek feltérképezése továbbra is kulcsfontosságú feladat.

2017 és 2020 között a projekt Natura fejlesztési elemén belül újabb lehetőség nyílt a Maculinea fajok vizsgálatára és előfordulási helyeik célirányos kutatására. A vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous) jelenlét-hiány vizsgálatára dunántúli vérfüves lápréteken, illetve üde kaszálóréteken került sor négy Nemzeti Park Igazgatóság (Balaton-felvidéki, Duna-Dráva, Fertő-Hanság és Őrségi) működési területét érintve.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a felmérések a Szévíz-Principális csatorna (HUBF20045), a Felső-Nyirádi-erdő és Meggyes-erdő (HUBF20011), a Mura mente (HUBF20043), a Kab-hegy (HUBF2003), illetve a Papod és Miklád (HUBF2002) Natura 2000 területeken valósultak meg. Az utóbbi két site-on jelölés-visszafogásos módszerrel történő állománynagyság becslés is zajlott. Magyarszentmiklós, Nyirád és Halimba térségében több alacsony egyedszámú Maculinea teleius populációt sikerült detektálni, erősebb állományt csak Noszlopnál - a BfNPI szakemberei által javasolt vérfüves réten - találtunk.

A Mura-menti vizsgálati helyekről egyik faj sem került elő, mindössze egyetlen kisebb élőhelyen, Muraszemenye mellett sikerült regisztrálni a fajok hernyójának tápnövényét, az őszi vérfüvet (Sanguisorba offcinalis) (Scherer 2018).

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén végzett vizsgálatok nyolc kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintettek. A Dél-Balatoni berkek (HUDD20041) site-on a célfajok közül a Maculinea teleius-t sikerült kimutatni, egy Kőröshegy melletti üde kaszálóréten. A Kisbajomi erdők (HUDD20015) Natura 2000 területen egy mocsárrétről került elő a két faj, de kis kiterjedésű élőhelyüket veszélyeztethetik a szukcessziós folyamatok és a szomszédos mezőgazdasági területek káros hatásai (Scherer 2018). Az Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek (HUDD20052), illetve a Látrány-puszta (HUDD20058) site-on csak a Maculinea teleius jelenlétét sikerült igazolni a Sellye és Csányoszró települések melletti üde kaszálókon, továbbá a Látrány-patak vízgyűjtő területén, ahol viszont problémát jelent az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedése (Horváth 2018).

A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, Ágfalván (Arbesz-rét) és Harkán (Harkai-láprét) jelentős egyedszámban észleltünk Maculinea teleius-t, viszont utóbbi helyszínen a Maculinea nausithous célzott keresés ellenére sem került elő, valószínűleg a rendszeres késői (júliusi) kaszálások miatt tűnhetett el a területről. A Hanságban viszont mindkét fajnak stabil, magas egyedszámú populációját detektáltuk. Itt a Maculinea nasuithous-nak olyan méretű és egyedsűrűségű állománya él, amely - jelenlegi ismereteink szerint - az országban egyedülállónak minősül, így ezt a térséget kulcsfontosságúnak tekintjük a hazai populációk megőrzése szempontjából.

Az Észak-Hanság hangyaboglárka népességei - feltételezéseink szerint - egykor összefüggésben lehettek a Szigetköz állományaival, azonban mára ez a kapcsolat megszakadt az itt húzódó vonalas létesítmények (közút, vasút, autópálya) miatt. A Szigetköz középső és alsó részén azonban jelentős kiterjedésű, mozaikosan kezelt vérfüves gyepek találhatóak, illetve a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna mentett oldalán, valamint a mentett oldali csatornák mentén a vérfüves rétek kiterjedt élőhelyhálózatot alkotnak. Dunaszegen (Hosszú-rétek), Győrzámolyon és Nagybajcson (Vörös-rétek) mindkét faj jelentősebb egyedszámban fordult elő, azonban az utóbbi élőhelyen az elnádasodás komoly veszélyeztető tényező.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Rába és Csörnöc-völgyben (HUON20008) Vasvár és Kám környékén kerültek elő eddig nem ismert Maculinea teleius populációk, Ikervár térségében pedig mindkét fajnak sikerült megtalálni egy-egy alacsony egyedszámú, sérülékeny állományát, amiket a rosszul időzített kaszálás veszélyeztet. Ezen kívül még négy új lokalitásban regisztráltuk a két célfajt. Pácsonynál és Halastónál több alacsony egyedszámú Maculinea nausithous populációt fedeztünk fel, Oszkónál pedig egy új helyen sikerült Maculinea teleius példányokat észlelni. A kutatás Petőmihályfánál volt a legeredményesebb, ahol egy magassásos részekkel mozaikos üde kaszálóréten mindkét Maculinea fajnak közepes egyedszámú, stabilnak tűnő állományát igazoltuk.

A Vas megyében vizsgált további helyszínek közül különösen az Arany-patak völgye, Szombathely és Gencsapáti térsége nagyon erős szárazodást mutatott. Az egykor alkalmas élőhelyek jelentős része kiszáradó félben volt (vízgazdálkodási, talajvíztükör- süllyedési, vagy klimatikus okok miatt), átalakult (intenzív művelés, nem megfelelő időben történő kaszálás miatt), így összességében a Maculinea fajok számára alkalmatlanná vált. A célfajokat nem is sikerült kimutatni ezekről a területekről. Sajnos a Kőszegi-hegységben vizsgált kisebb, beékelődő rétek kivételével a nagyobb kiterjedésű gyepek jó részével is hasonló a helyzet. Egyedül Kőszegdoroszlónál és a Gyöngyös-patak mentén sikerült észlelni a két fajt nagyon alacsony egyedszámban, de ezek a területek is közel vannak a beépített területekhez és folyamatos beszűkülésük prognosztizálható.

A projektben a két lepkefaj országos elterjedésének pontosításán és az adathiányos területek feltérképezésén kívül kiemelten fontos feladatnak tekintettük állományaik monitorozását és rajzástrendjeik vizsgálatát is, mivel ezek a lepkék speciális életmenetükből adódóan igen érzékenyen reagálnak és már rövid időn belül is képesek jelezni az élőhelyükön végbemenő változásokat (Skórka et al., 2007). A hosszú távú monitoring vizsgálatukat megalapozó felmérések eredményeivel kapcsolatos beszámoló következő cikkünkben olvasható.

A terepi felmérésekben közreműködött Horváth Bálint, Scherer Zoltán és Madarász Enikő, akik részvételét és munkáját ezúton is köszönjük, továbbá köszönet illeti dr. Cservenka Juditot, Mészáros Andrást és dr. Szentirmai Istvánt is a területi szelekcióban nyújtott segítségükért és terepi tapasztalataik megosztásáért.
 

Patalenszki Adrienn
vezető zoológiai koordinátor
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

dr. Ambrus András
zoológiai szakreferens
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
 

Szakirodalmi jegyzék:

HORVÁTH B. (2018): „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001) c. projekt kutatási részjelentése a 2017-ben végzett vizsgálatokról.

SCHERER Z. (2018): A Maculinea teleius és a Maculinea nausithous elterjedésének pontosítása a HUDD20041 Dél-balatoni berkek, a HUDD20015 Kisbajomi erdők és a HUDD20052 Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek Natura 2000 területein. „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001) c. projekt kutatási jelentése.

SKÓRKA P. - SETTELE J. - WOYCIECHOWSKI M. (2007): Effects of management cessation on grassland butterflies in southern Poland. Agr. Ecosys. Env. 121: 319–324. pp.


A projektben vizsgált területek




Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) 




Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous) 




A két lepkefaj hansági élőhelye




Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) élőhelye Vasváron

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ