Hortobágyi Kézművesudvar (kiadvány pdf)
A Hídi vásár népi iparművészek és termékeik nélkül nem is létezhetne. A hortobágyi Kézművesudvar Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjában, a vásártér szomszédságában található.Természetesen a kézművesek a Hídi vásárra még színesebb kínálattal készülnek. 14 műhelyben, 20 sátorban 50 kézműves mesterkínálja zsűrizett portékáit, úgymint hagyományos viseleteket, kalapokat, bőrdíszmű cikkeket,faragott szarutárgyakat, népi kerámiát, fábol faragott használati tárgyakat, népi hangszereket, kovácsoltvas termékeket, fajátékokat, késeket, bioélelmiszereket, sajtokat,kolompokat, rézpergőket,fonott szalma tárgyakat, pipát, bundát, népi hímzéseket. Ha már elfáradtak, lesz itt étel, ital is, sőt augusztus19 és 21 között nemcsak vásárlásra lesz alkalom, de a látogatóközpont kis színpadán a helyi népdalkör produkciójávalés bábelőadással, a kertben pedig hagyományörző íjászokkalis találkozhatunk.
Vásári programok a Kézművesudvarban
08.19. Péntek
16.00 Kadarcs Népzenei Együttes
08.20. Szombat
9.00 – 14.00 Urbán István bábművész: Vitéz László
16.00 - Vata Íjászkör
08.21. Vasárnap
9.00 – 16.00 - Vata Íjászkör
11.00 Urbán István bábművész: Vitéz László
13.00 - Hortobágyi Népdalkör
Jó szórakozást!
A Hortobágyi Látogatóközpont és Kézművesudvar többéves előkészítő munka, hazai és uniós pályázatok eredményeképpen 2007-ben nyitotta meg kapuit. Már a tervezés során hangsúlyos szerepet szántunk a kézműves mesterségek bemutatásának. Tíz műhely épült a látogatóközpont külön épületszárnyában, amelyeket később kiegészítettünk, s jelenleg 14 műhelyben 24 mesterség képviselői kapnak helyett.
A működés során a műhelymunkánál is fontosabb a turisztikai szezon alatti folyamatos bemutató tevékenység, és a gyermekfoglalkozások megtartása, azaz az érdeklődők bevonása az alkotó munkába.
A világszerte megtalálható látogatóközpontok legfőbb célja az egyedi természeti és épített környezet, nagyobb védett területek, de különösen a nemzeti parkokban fellelhető természeti és kulturális értékek bemutatása. Így van ez Hortobágyon és tágabb környezetében is.
A Kézművesudvar célját és küldetését jól jellemzi, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjával szerves egységben működik. Ezzel is hívek akarunk lenni az UNESCO bíráló bizottságának megállapításához, mely szerint a magyar Puszta máig fennmaradt kiemelkedő példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, ami tartós együttélést tett lehetővé ember és természet között.
Különleges helyett foglal el a világ több mint 800 világörökségi helyszíne között, hiszen nem egyszerűen természeti és/vagy kulturális értékeket jelenít meg, hanem azok évezredeken át tartó együttélését lehetővé tévő magatartást. Ez az a „hozzáadott érték”, amelynek a közeljövőben még mindannyian hasznát vehetjük.
A kézműves hagyományok megőrzése is pontosan azért fontos, hogy az ember igényeit kiszolgáló lehető legmagasabb szintű technikai és művészi produktumot létrehozó, de mégis a természet erőforrásaihoz leginkább alkalmazkodni tudó tapasztalatot átmenthessük a jövőbe, sőt talán a nem is olyan távoli jövőbe. Az emberiség soha nem látott méretű civilizációs teljesítményével párhuzamosan szétaprózódott, mind közösségeiben, mind tudásában, mind cselekvésében, és ezáltal védtelenné vált. A tudományos és technológiai forradalmak ellenére sem vagyunk képesek egészében látni a bennünket körülvevő világot, de még annak részeit sem, így egyre globálisabb cselekvésünk következményeit sem.
Nem is az a feladatunk, hogy a világot egészében, vagy részeiben újrateremtsük, hanem azon belül, azzal összhangban a mi teremtett, vagy épp csak „létrejött” világunkat, ezt az „emberi teret” fenntartsuk. A kézművesség épp ezt a képességünket fejleszti, hogy elejétől a végéig, a nyersanyagtól a végtermékig képesek legyünk mind gondolatban, mind cselekvésben véghezvinni elképzelésünket, úgy, hogy közben semmi feleslegeset, de mégis a „kényszerszükségnél” többet valósítsunk meg. Ez lehet az egyik erő, ami visszaadhatja az elvesztett életképességünket, rátermettségünket, nem egyszerűen a létezéshez, hanem az értelmes élethez.
Szöveg és kép: Lisztes L.
