Fecskék éve, kicsit másként
2010 a hazánkban fészkelő fecskefajok éve, többek között azzal a céllal, hogy a társadalom felfigyeljen az e madarakat érintő fenyegető veszélyekre.
A 2010-es év tavaszán feltűnően kevés fecske érkezett vissza telelőhelyéről, így igencsak rájuk férne egy eredményes fészkelési időszak.
Sajnos az esős, hűvös és igen változékony tavaszi, kora nyári időszak egyáltalán nem az eredményes fészkeléshez nyújt kedvező körülményeket, gyakran még a felnőtt madaraknak is nehézkes a mindennapi táplálék fellelése.
A Tisza nyár eleji jelentős árhulláma a partifecskéket szinte teljesen kiszorította a folyó szakadó partfalairól, így a madarak teljes egészében a Tisza menti homokbányákba kényszerültek.
A Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység területén több homokbánya is üzemel, melyek ellenőrzését megkezdte a Természetvédelmi Őrszolgálat.
Május végén egy Tiszagyenda melletti homokbányában ért tetten egy elkövetőt a Természetvédelmi Őrszolgálat, akit a bányaüzemeltető azzal bízott meg, hogy a termelési időszak alatt számolja fel a partifecskék, gyurgyalagok homokbányában kialakított költőüregeit. A kapával „járőröző” alkalmazott gondosan betömködte a partifecskék üregeit, illetve a kapával a fészkeket kinyeste a homokfalból azzal a céllal, hogy a megtelepedő partifecskék ne akadályozzák a termelést. A területileg illetékes természetvédelmi őr a területen számos helyen találta meg a partifecskék és gyurgyalagok elpusztított üregeinek helyeit. A tettenérés során megállapításra került, hogy a védett partifecske legkevesebb 85-90 költőürege illetve a fokozottan védett gyurgyalag legkevesebb 7 költőürege került elpusztításra.
Június közepén a Természetvédelmi Őrszolgálat újabb tömeges partifecske pusztítást észlelt. A Fegyvernek déli határában elterülő homokbányában a termelési munkák leállása alatt 170 pár partifecske telepedett meg. A partifecskék fészkelőhelyéül szolgáló homokfalakat a bányaüzemeltető az elmúlt napokban teljesen felszámolta, a megmaradt telepre pedig nagy mennyiségű homokos talajt dózerolt. A 170 zömében fiókás és tojásos fészekalj a termelés következtében teljesen elpusztult, vagy ahogy a bányaüzemeltető fogalmazott „elköltöztetésre került”.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság mindkét ügyben eljárást kezdeményezett a természetvédelmi hatóságnál.
