A HNPI Természetvédelmi Őrszolgálatának
közreműkődése az árvizi védekezésben
A 2010 június 10-ei állapot szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 22 természetvédelmi őr kollégája 14 gépkocsival és két kisgéphajóval felszerelve vesz részt a tiszai árvizi védekezésben Közép-Tisza, Tiszalök, a Tisza-tó, Kesznyéten és a Hortobágy-Berettyó térségében, egy fő irányító és kapcsolattartó koordinálásában. A többi kolléga készültségben várja az esetleges riasztást. Látható, hogy a területi hálózatban működő testületek között a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatai is példásan kiveszik a részüket a életet és vagyont veszélyeztető árvízi katasztrófahelyzet elhárításában. Azonban nemcsak emberéleteket veszélyeztet az ár. A Tisza-tó gyors vízszint emelkedése miatt veszélybe kerültek a nádasban fészkelő gémfajok tojásai és fiókái. Ezek mentése elkerülhetetlenné vált. Kánikula és szúnyoginvázió nehezíti a védekezési munkákat...
Az Észak-Magyarországi folyók és patakok áradása miatt kialakult árvizi vészhelyzet elhárításában, a károk mérséklésében, majd felmérésében az Aggteleki, Bükki és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi őrei mellett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata is részt vett.
Az áradás a Zagyva mentét sem kímélte, itt a Borsóhalmi és a Jásztelki tározók megnyitása is elkerülhetetlenné vált. A folyókon levonuló óriási víztömeg természetesen elérte a Tiszát is. A szokatlanul esős nyárelő miatt a Hortobágy-Berettyón is elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Nagyiváni és Kunmadarasi-pusztákon árvízi vésztározásra nem került sor. Az Egyek-Pusztakócsi tározó is gyakorlatilag üresen maradt.
A 2010 június 10-ei állapot szerint, az árvizi védekezésben egy fő irányító és kapcsolattartó feladatot lát el, a Közép-Tiszánál négy természetvédelmi őr, három gépkocsival a gátakon védelemszervezési munkát végez,
Tiszalökön négy fő három gépkocsival, egy kisgéphajóval vezényelve a gátak műszaki állapotát ellenőrzi, a Tisza-tónál öt fő három gépkocsival, egy utánfutóval, egy kisgéphajóval védelemszervezési munkát és állatmentést végez, Kesznyétenben nyolc természetvédelmi őr négy gépkocsival töltéserősítést végez,
valamint a Hortobágy-Berettyónál ketten ár és belvízvédekezésben vesznek részt.
A Közép-Tiszán az árhullám még nem vonult le, ezért a tartalékban maradt természetvédelmi őrök bepakolt hátizsákkal, menetkészen végzik napi szolgálati feladatukat.
A Tisza-tó gyors vízszint emelkedése miatt veszélybe kerültek a nádasban fészkelő gémfajok tojásai és fiókái. Ezek mentése elkerülhetetlenné vált.
Szerencsére nem gyakori helyzet, hogy az ár következtében emelkedő vízszint, a még fészken ülő gémfiókák tömeges pusztulását vetíti elő. Az emberi beavatkozás nélkül mindez a természetes szelekció körébe tartozna. Azonban az ember jelenléte révén a szelekció már régen nem természetes. A természeti értékek túlélése nagyban függ az embertől. Ilyen környezetben nem megengedhető populációs szintű egyedszámvesztés. A Természetvédelmi Őrszolgálatunk munkatársai két mentőakcióban 50 nagy kócsag és 17 vörösgém- és 4 szürkegém fiókát mentettek ki a víz alá kerülő fészkekből. Ehhez jön még az egyik halastó elárasztása miatt veszélybe került 25 nagy kócsag fióka. Szerencsére, vagy éppen tudatos építkezések révén a Hortobágyi Nemzeti Park rendelkezik olyan épületekkel (Hortobágy-malomházi Szafaripark, Górés tanyai madárrepatriáló állomás), amelyek alkalmasak a mentett madarak befogadására, sőt természeti területek közelsége révén a rehabilitációra, majd a természetbe való mihamarabbi visszaengedésre.
A vízszint emelkedése veszélyezteti a röpképtelen fiókák életét. A fészkeket egyenként kell
kikeresni a nádas területen, ahol csak nehezen haladhat előre a csónak.
A már átázott, éhes vörösgémfiókák mentés közben még elég rossz bőrben voltak
A műanyag gyűjtőkből puha falú és jótékonyan sötét kartondobzokba kerülnek a madarak
A Hortobágy-malomházi madármentő állomás épülete
A gémfiókák elhelyezésére szolgáló helyiség, tágas, kis tóval a közepén,
alkalmas a különböző korosztályok elkülönítésére is. Kárászt és heringet kapnak eleségként
Szinte ösztönösen korosztályonként különülnek el a madarak
Nagy kócsag fiókák, a "junior korosztály"
"A kisiskolások"
A "csecsemő korosztály"
A vörösgém fiókák félénkebbek, kézből nem fogadták el a táplálékot, eleinte tömni kellett őket, de már sokkal jobb kondiban vannak
