KEZDŐLAP PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA PARTNEREINK
ÖKOTURIZMUS

PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
TANÖSVÉNYEK, VEZETETT TÚRÁK
ERDEI ISKOLA, KÖRNYEZETI NEVELÉS
RENDEZVÉNYEK 2012
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
MADARÁSZ FAJLISTA
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Időjárás (Debrecen)

Testvérparkjaink

Hasznos linkek

Oldaltérkép
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

A rétek rejtőzködő ritkaságai – Védett sásfajok a Dél-Nyírségben

A savanyúfüvek közé tartozó sások ritkán kerülnek a figyelem középpontjába, pedig sokkal érdekesebb és sokszínűbb csoport ez annál, mint azt a legtöbb felületes szemlélő gondolná. Látványosak vagy kevésbé látványosak, alig érik el az öt cm-es nagyságot, vagy másfél méteres zsombékot növesztenek, apró, zöld virágot hoznak, vagy akár száz méterről is észrevehető fehér pamacsokat. Találkozhatunk velük száraz gyepekben, combközépig érő vízben, erdők aljnövényzetében, fűzlápok, mocsarak szélén, lápréteken, de akár egy földút szélén lévő mezsgyében is. Az év jelentős részében észrevétlenül bújnak meg, valamilyen fűre emlékeztetnek, nehezen meghatározhatóak, de májusban legtöbbjük virágot és termést hoz. Ilyenkor a legszebbek.
Magyarországon több mint 70 sásfaj fordul elő (a gyapjúsásokat is a sások közé sorolva), közülük 21 áll természetvédelmi oltalom alatt. A Dél-Nyírségben jelenlegi ismereteink szerint 7 védett faj él.


Bugás sás (Carex paniculata):
A hat védett faj közül ez a leglátványosabb, leginkább szembeötlő sás. Akár másfél méter magas, és egy méter széles zsombékot is növeszthet. Európában elterjedt, csak északról hiányzik. Kokad határából ismerjük két populációját.

Rostostövű sás (Carex appropinquata):
Az előző faj gyakoribb, kisebb testvére. Zsombékjai és virágjai is kisebbek, levele keskenyebb. Nevét rostokra hasadozó levélhüvelyeiről kapta. Jégkori maradványnövény.

Gyepes sás (Carex caespitosa):
Alapvetően hegyvidéki elterjedésű növény. A Nyírségben láp- és mocsárréteken fordul elő. A leggyakoribb a hat védett sás közül. Kisebb zsombékokat képezhet, a rétek kaszálása miatt azonban ez csak kevés helyen történik meg.

Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium):
Eurázsiai elterjedésű faj. A Dél-Nyírségben alig néhány állománya ismert, ezek egyike a nyírábrányi Keszler-tag nyírlápjának szélén nő. Magvainak repítőszőrei fehérek, gyapjúszerűek.

Árnyéki sás (Carex umbrosa):
Hegyvidéki elterjedésű faj. Alacsony termetű, apró zsombékokat fejlesztő növény. A Nyírségből a 2010-es évig csak Bátorligetről volt ismert, az idei évben azonban új állományai kerültek elő Bagamér, Újléta és Nyírábrány község határából. Európában Franciaországban, Spanyolországban, és Közép-Európában fordul elő. Vörös könyves, veszélyeztetett faj.

Bunkós vagy Buxbaum-sás (Carex buxbaumii):
Reliktum jellegű faj. Hazánkban 1995-ben találták meg első példányait, azóta is csak néhány helyről ismerjük. A Nyírségből egy helyről ismert, 2010-ben száz-kétszáz töves állománya került elő Vámospércs határából.



Északi sás (Carex hartmanii):

A Buxbaum-sáshoz nagyon hasonló, európai szinten veszélyeztetett faj. A Dél-Nyírségen kívül az Északi-középhegységben és a Dunántúlon fordul elő. 2010-ben került elő egy-egy állománya Újléta és Álmosd határából.


Szél László
Demeter László