A gyűrűk urai 2010 - Rétisas gyűrűzés a HNPI területein

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan május elején ismét kezdetét vette a rétisas fiókák színes gyűrűs jelölése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területein. A tél végén már lekotló sasok tojásaiból március végétől április második feléig tartó időszakban kelnek ki a fiókák, melyek gyűrűzését elsődlegesen 4-8 hetes életkoruk között végzik az igazgatóság munkatársai. Korábban még túl kicsi a fióka a gyűrű viseléséhez, sokkal később viszont már nem lehet biztonságosan meggyűrűzni a madarakat testi épségük veszélyeztetése nélkül. Még egy tájegységen belül is viszonylag nagy különbség mutatkozik a kelések idejét tekintve, hiszen találkoztunk már teljesen tollas, harcias, 8-9 hetes fiókával délelőtt, míg alig 4 hetes, javarészt kis pihetollas kicsikkel délután, alig néhány kilométer távolságon belül.

A fészekaljak általában 1 vagy 2 fiókából állnak. Ritka, de szerencsére a HNPI területén az utóbbi időszakban minden évben előfordul, hogy egy-egy saspár a megfelelő életkörülmények mellett 3 fiókát nevel.

Sajnos az idei évben a törzsterületen és környékén négy olyan territórium is volt, ahol nem volt sikeres költés. Bizonyos helyeken valószínűleg el sem indult a fészkelés valamilyen oknál fogva, míg máshol kotlás közben hiúsult meg.

A rétisasok általában olyan területet választanak költőhelyül, mely viszonylag zavartalan az emberi jelenlét tekintetében. A Tisza-folyó hullámtéri területein több párt is nyilvántartunk, melyek szinte „embernemjárta” területeken fészkelnek. Mivel az idén több olyan – korábbi években sikeres – Hortobágy környéki pár maradt eredménytelen, melyek fiókáit évről-évre gyűrűzni szoktuk, így a csak ebben a 2-3 hétben felrakható színes gyűrűk felhasználása miatt a gyűrűző csapat számos hullámtéri helyszínt is felkeresett, melyeket más években rendszerint nem szokott. (A madarak bal lábára egy évről-évre más színű gyűrűt helyezünk fel, amely

színösszeállítása folytán akkor is információt biztosít a későbbiekben egy esetleges megfigyelő számára a madár életkoráról, ha a gyűrűn lévő alfa-numerikus kódot nem sikerül leolvasni. A jobb lábra szintén színes gyűrű kerül, melynek színe viszont évről évre állandó, s ahol a szín a gyűrűző országot vagy országokat azonosítja, míg a betű-szám kombináció szintén egyedi azonosítást tesz lehetővé. Magyarországnak – Horvátországgal, Szlovákiával és Ausztriával közösen – a felül fekete, alul zöld gyűrű van kiosztva, mint régiókód.)

Az idén az egyik gyűrűzési napon csatlakozott a csapatunkhoz Urszula Biereznoj is, aki a lengyelországi Biebrza Nemzeti Parkból érkezett hozzánk, hogy megismerkedjen az itteni viszonyokkal, természetvédelmi és agrártámogatási rendszerekkel és szabályozási mechanizmusokkal, illetve az itt végzendő mindennapos munkával.

Az adott napon Urszula testközelből ismerhette meg a tiszai hullámtereket…

A Tisza-tónál a különösen kedvező feltételek között a felkeresett rétisaspár az idén három fiókát nevel, melyek már szinte anyányiak. Gyűrűzésük nem volt egyszerű, lévén a terület megközelítése is nagy nehézségekbe ütközik. A néhol derékig érő vízben gázolva azonban végül elértünk a fészekhez és a fiókákat sikeresen meggyűrűztük a szülő madarak állandó, fiókáikat féltő, lankadatlan figyelme mellett.

Az immáron gyűrűt viselő fiókákról fényképeket készítettünk, majd egyesével a polifoammal bélelt ládába raktuk őket és indultak vissza a fészekbe.

Amint a fiatal sasok épségben visszakerültek a fészekbe, a csapat tagjai sebesen összeszedték a felszerelést és amilyen gyorsan lehet, elhagyták a helyszínt, hogy mielőbb helyreálljon a nyugalom a fészkelő hely környékén. Idén 21 fiókát gyűrűztünk. Aztán majd csak várjuk a téli etetőhelyekre érkező gyűrűs madarakat, hogy viszont láthassuk őket…