A HNP Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatai

Természetvédelmi célú Környezet és Energia Operatív Program

(KEOP- 2008) pályázatok az Észak-Alföldön

- sajtóanyag -

I. projekt:    Vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Alapadatok

A projekt a következő három alprojektből áll:

1. Elektromos szabadvezetékek kiváltása földkábellel a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A szabadvezeték földkábellel történő kiváltásával és a szabadvezetékes szakasz lebontásával az alábbi konkrét célok érhetők el:

Az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, illetve Nádudvar térségében megvalósul összesen 23 km veszélyes vezetékszakasz elbontása és kiváltása földkábellel.

2. Középfeszültségű vezetékek természetbarát átalakítása a Hortobágyon és a Bihari-síkon

Középfeszültségű szabadvezetékek természetbarát átalakításától azt reméljük, hogy az érintett szakaszon megszűnik mind a fizikális, mind pedig az elektromos áramütések következtében meglévő. Vizuális jelzőberendezések telepítésével, a vezetékes ütközések megszüntethetők, ennek keretében közel 180 db madáreltérítő felhelyezését tervezzük. Az áramütés lehetőségének megszüntetése érdekében közel 240 db villanyoszlopon cseréljük a szerelvények vezetékeit burkolt szabadvezetékre.

3. Közút természetbarát átalakítása a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyot átszelő közutakon gyakorinak számít mind az élővilágot, mind az autóvezetőket veszélyeztető madár és kis testű gerincesek gázolása. A közút természetbarát átalakításával, veszélyeztetett útszakaszokon védőkerítések telepítésével, illetve a veszélyre figyelmeztető táblák elhelyezésével a gázolások nagy része megakadályozható.

A projekt szempontjából a legfontosabb célcsoportok az úton közlekedő embereken kívül:

• Madarak: guvatfélék, gémfélék, nyári lúd, récefélék
• Emlősök: vidra
• Hüllők: mocsári teknős, vízisikló
• Kétéltűek: zöld varangy

A projekt megvalósítása során a 33. számú főútvonal hortobágyi szakaszán összesen 50 kilométernyi védőkerítést építünk, melyből 14 km speciális, villanypásztorral elátott, vidravédelmi kerítés lesz.  A projekt részeként megtisztítjuk az út alatti átereszeket, új közúti és balesetmegelőzési célzatú tájékoztató táblákat is kihelyezünk.

 Ide kattintva a képgalériába juthat!

II. projekt:         Élőhely-rekonstrukciós fejlesztések a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Alapadatok

A projekt a következő két alprojektből áll:

1. Komplex tájrehabilitáció a HNP területén

A projekt célja a természetes szikes pusztai élőhelyeket feldaraboló, használaton kívüli csatornák, egykori vízkormányzó műtárgyak, rendezetlen depóniák felszámolása, ezáltal a természetes szikes pusztai élőhelyszerkezet és a felszíni vízmozgások helyreállítása. A meglévő gátak kiváló szaporodó- és búvóhelyet biztosítanak a rókának, ezek felszámolásával állományuk is csökkenthető, így a területen fészkelő védett és fokozottan védett madárfajok számára kedvezőbb szaporodási, fiókanevelési feltételek biztosíthatóak. A program során felszámolunk 300 km használaton kívüli gát- és csatornarendszert, melynek révén 12 ezer hektárnyi szikes puszta rehabilitációja valósul meg. Az alprojekt döntően a Hortobágyi Nemzeti Park északi pusztáin valósul meg, a célterület kiemelten fontos élőhelye a veszélyeztetett kis liliknek. A projekt célcsoportjai elsősorban az olyan védett és fokozottan védett fajok, mint a bölömbika, törpegém, réti sas, parlagi sas, kerecsensólyom, vidra, daru, kékbegy, kanalasgém, cigányréce stb.

2. A Hortobágyi Öregtavak részleges rekonstrukciója

A Hortobágyi Öregtavak Európa egyik legismertebb és vízimadarakban leggazdagabb területe. A mesterséges vizes élőhely fenntartásának elengedhetetlen feltétele, hogy a halastó egyes medencéi, illetve kiszolgáló műtárgyaik biztosítsák az extenzív, madárbarát halgazdálkodás műszaki feltételeit. A fejlesztés eredményeként felújított és újjáépített műszaki létesítmények lehetővé teszik a tavak extenzív, madárbarát hasznosítását, ami már rövidtávon is kedvező állapotokat teremt a területen fészkelő, illetve vonuló madárfajok állományai számára. A műtárgyak, lehalászóhelyek, halárkok, csatornák felújításával egy időben 4 madárfészkelő sziget kialakítására is sor kerül az alprojekt keretében.

A célterületen a következő fokozottan védett fajok szempontjából fontos szaporodóhely: kis kárókatona, bölömbika, törpegém, bakcsó, üstökös gém, vörös gém, kis és nagy kócsag, batla, kanalasgém, cigányréce, gólyatöcs, gulipán, szerecsensirály, fattyúszerkő.

Kiemelt jelentősége van az alábbi fokozottan védett átvonuló madarak számára nyújtott zavartalan pihenő-, táplálkozóhelyként is: fekete gólya, kis lilik, vörösnyakú lúd, parlagi sas, halászsas, vándorsólyom, kerecsensólyom, nagy goda, nagy fülemüle, kormos szerkő, fehérszárnyú szerkő, nagy póling, tavi cankó. Ezek mellett számos nem védett faj, például ludak, récék több százezres nagyságrendben vonulnak át a területen, és több tízezres nagyságrendben éjszakáznak itt őszi vonulások során a védett darvak.

 Ide kattintva a képgalériába juthat!

III. projekt:        Vizes élőhelyek és fás legelők megőrzése és fejlesztése az Észak-Alföldön

Alapadatok

A projekt a következő három alprojektből áll:

1. Andaházi (Berettyóújfalu) vizes élőhely rekonstrukció

Az Andaházán korábban vízjárta vagy tartósan vízborított területek egy részének rekonstrukció útján történő értékes vizes élőhely kialakítása. Az érintett terület nagysága 530 ha. A területen csatorna felújítás, kotrás, csatornák és műtárgyak megszűntetése, fővízkiviteli mű javítása, műtárgyépítés, műtárgyrekonstrukció, átereszjavítás, hídépítés, útjavítás valósul meg. A vizes élőhelyek megfelelő táplálkozó, fészkelő és pihenőhelyet biztosítanak számos védett és fokozottan védett madárfaj számára, például: bölömbika, kis kócsag, nagy kócsag, fehér gólya, rétisas, gulipán, dankasirály.

2. Fás legelők rehabilitációja a Szatmár-Beregben

A fás legelők helyreállítása, majd extenzív kezelése legeltetéssel, illetve kaszálással tartósan megakadályozza az ilyen típusú élőhelyeket leginkább veszélyeztető invazív növényfajok terjedését. Szatmári gyepek és fás legelők területein a füves és az erdei élőhelyek hatásai keverten jelentkeznek, ami olyan változatos élővilágot eredményez, mely külön- külön egyik élőhelyre sem jellemző. Természetvédelmi jelentőségük mellett tájképi és kultúrtörténeti értéket is hordoznak. Az alprojekttel az alábbi célokat kívánjuk megvalósítani:

• A fás legelők és gyepek eredeti ökológiai állapotának a visszaállítása, degradált területek helyreállítása.
• A szukcessziós folyamatok lassítása, az invazív fajok visszaszorítása és ezáltal a biológiai sokféleség növelése.
• Az elpusztult, kidőlt hagyásfák pótlása, ezáltal fészkelő és táplálkozóhelyek kialakítása.
• A gyepterületeket határoló fasorok, árkokat, vízfolyásokat szegélyező facsoportok pótlásával, fafajcseréjével a biológiai sokféleség és tájképi érték növelése.

Az alprojekt 530 hektáron valósul meg, „kedvezményezettjei” a területen előforduló védett fajok: haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly, szalakóta, számos denevérfaj.

3. Holtágrehabilitáció a Beregben

A Boroszló-kerti-Holt-Tisza (Gulács) vízvisszatartásával a helyi lakosság, de az úgynevezett „szentély” típusú holtágat kutató tudományos társadalom régi vágya valósul meg. Az aszályos időszakokban jelentősen javul a holtág vízháztartása, ami a jelenleginél kedvezőbb viszonyokat teremt a víztest természeti értékei, a védett vízinövények, vízi gerinctelen fajok (pl. szitakötők), de a védett halfajok állományai számára is.

Ide kattintva a képgalériába juthat!