A vadlovak és Heck-marhák újabban vizsgálati objektumok lettek. A Przewalski lovak és őstulkok táplálkozása és anyagcseréje címmel összehasonlító tanulmány készül. A Pentezug pusztán jó egy évtizede betelepített jószágok közül hat vadlókancára és hat őstuloktehénre szereltek adókészüléket. A Bécsi Egyetem Vadbiológiai Intézete által kifejlesztett berendezés képes az állatok testhőmérsékletét, szívverését folyamatosan rögzíteni. Ezt kiegészítendő alkalmasak a jószágok területen belüli helyzetének és mozgásának meghatározására is. A lovaknál és tulkoknál más-más adókészüléket kell alkalmazni. A kiindulás elv a minél kisebb méretű beavatkozás volt.
A lovaknál a nyak-váll tájékán az aprócska adót egy „ambuláns“ operációval ültették a bőr alá. Ez a testhőmérsékletet és a szívverés frekvenciáját méri.
A rövid, alig negyvenperces műtéthez kábítópuskával “lassították le” a pácienseket, majd a szokásos altatószer beadása után a Bécsi Egyetem állatorvos teamje beültette az adót.
Jól látható, hogy vadlovak patája túlnő és letöredezik a szegélyvonalig
Emellett az állat visel még egy nyakörvet, amely tulajdonképpen a bőralatti adókészülék vevőrészét és adattárolóját tartalmazza. Egy évig működőképes, s ennek elteltével a nyakörv eltávolítása után nyerhetők és értékelhetők ki az adatok. A nyakörvben helyett kapott még egy GPS-adóvevő is.
Tanakodnak, "vajjon" miért jöttek ezek a kétlábúak?
A szarvasmarhák esetében az eredetileg kigondolt módszer is működött, azaz az adót egyszerűen lenyelették a kiszemelt állattal. Így öt perc alatt, operáció nélkül sikerült bejuttatni. A lovak kisebb méretű és jóval érzékenyebb gyomra nem tette lehetővé ezt az egyébként kíméletesebb módszert.
Az őstulkok esetében is kábítólövedék segítségével cserkészték be a cseppet sem veszélytelen félvad állatokat, amelyeket aztán szakember, vagyis egy gulyás pányvakötéllel kifogott. A nyelési reflex fenntartása érdekében további altatószer nélkül, egy cső segítségével, vagyis az ún. intubálással, fájdalommentesen juttatták a nyelőcsőbe az adót, ahonnan reflexszerű nyeléssel a gyomorba került. A nagy marhagyomorban ez semmilyen sérülést, vagy működési zavart nem okoz.
A belső testhőmérsékleten kívül a rekeszizmon keresztül a szívfrekvencia-adatokat is méri a kapszula, amit aztán a nyakörv adattárolójába juttat. Ugyanide kerülnek a jószágok GPS-technika segítségével meghatározott, területi aktivitására vonatkozó adatai is.
Mindkét adótípus egy évig működőképes, így pontosan egy tenyészév anyagcsere és területi aktivitási adatai hasonlíthatóak össze. Ezektől a valóban drága, de csúcstechnikát képviselő készülékektől a tudósok jelentősen új eredményeket várnak az állatok ökofiziológiájának, és telelési stratégiájának megismeréséhez.
Írta: Kristin Brabender, PhD hallgató
