Sólyom László hatodik nemzeti parkként kereste fel a Hortobágyi Nemzeti Parkot és az általa „fémjelzett” régiót. Az október 19-i, vasárnapi program Tisza-tónál indult, ahol is a poroszlói Delfin kikötőből hajón utaztak Tiszafüredig. Az utazás során az érintett polgármesterekkel találkozott a magasrangú vendég. Innen egy hamisítatlan pusztai csárdán, a Meggyesen keresztül folytatódott a délutáni program.
A következő állomás a hortobágyi Pusztai Állatpark volt, ahol a kilátóból a pentezugi pusztában és a végtelen látóhatárban gyönyörködhetett. A kíséret szoros „emberfogásában” is talált lehetőséget, hogy szót váltson, és kezet fogjon az éppen az Állatparkban tartózkodó látogatókkal, azok nem kis meglepetésére.
Terepjáró autóba szállva mélyebben is ismerkedett a pusztai táj, a jószágok és az azokat gondozó pásztorok világával. Egészen Gólyatelekig hatolt az autókonvoj, ahol most már szürkemarhák legelnek a felszámolt, „begyógyított” hajózócsatorna egykori nyomvonalán kizöldült legelőn.
A folyamatos ismertetőben Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatója, Sándor István a jelenlegi igazgató, és Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Kht igazgatója működött közre. Ebben elhangzott, hogy a táj három fő természetes formáló ereje a tűz, a víz és a legelő állatok. Ezeknek kell biztosítani szabad „folyást”.
A darules helyszínéül a Tornyi dombi gulyaállást választották, ahol Nagy Imre szürkegulyás fogadta az elnököt, megmutatva a nádból készült vasalóban majdnem kész, pöfögő slambucot. A gulyáskunyhóban büszkén feszített cifraszűre mellett, elmagyarázta az első számú közjogi méltóságnak a kolomp használatát, és odaajándékozta a kalapjáról a darutollat is.
A kunyhó melletti „magaslaton” a rackabőrből készült subákról jó kilátás nyílott Pentezug pusztára, a gémeskút mellett pihenő szürkegulyára, és az esti húzás előtt gyülekező darvakra.
Az elnök is kíváncsi volt a földön táplálkozó, fel-felröppenő, táncot utánzó, civakodó madarak látványára.
A daruhúzás igazi ideje az alkonyat, amikor valóban természeti jelenséggé telesedik. Ekkor a tájat a madártömegek, a több százas szárnyas csapatok mindent átható krúgatása uralja. Úgy érezhetjük, ha rövid időre is, de részesei, sőt részei lehetünk a természet e nagyszabású előadásának.
Másnap, hétfőn a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában folytatódott a program. A munkatársak, társszervezetek képviselői előtt a „hortobágyi hármas”, a Nemzeti Park, a Kht és a Halgazdaság igazgatója vázolta a célkitűzéseiket és az elért eredményeket.
Sólyom László beszédében hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöknek számos küldetése van, s ha például a természetvédelem terén közvetlen befolyással nem is bír, mégis a személyére irányuló médiaérdeklődésen keresztül el tudja juttatni üzenetét a döntéshozókhoz, és fel tudja hívni a közvélemény figyelmét a valóban fontos ügyekre, problémákra. Ilyen probléma lehet a védett természeti területek vagyonkezelésében jelentkező „piacos” szemlélet, illetve a „hortobágyi hármas” egyik tagjára vonatkozó privatizációs elvárás. A cél a „hortobágyi hármas” tartós állami tulajdonban maradása lenne.
Ezek után a Látogatóközponthoz kapcsolódó Kézművesudvar, hazánk legnagyobb élő népművészeti alkotóközösségének tagjaival ismerkedett, munkájukba nyerhetett bepillantást. A szíjgyártó, a gyékényszövő, szalmafonó, csipkekészítő, a tojásfestő és szarufaragó, a fazekas, a fafaragó, kötélverő és végül a kovács mutathatta be tudását és mestermunkáit.
A téma érdekessége miatt elhúzódó program délben ért véget.
Jó utat kívánunk a továbbiakban is, Elnök úr!
Ui.: A nemzeti parkok értékőrző munkájában fontos megerősítés volt az az Alkotmánybírósági határozat (28/1994 ABh), mely megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Ebben az időszakban éppen Sólyom László töltötte be a taláros testület elnöki tisztjét.
